Normális, hogy rossz érzéssel tölt el ez a helyzet?

egy ismerősöm ezért szakított a párjával,mert nem hagyott magánéletet neki, és én vagyok az a barát a fiú-lány barátságban és soha egy gondolatom nemvolt a lány felé,hogy megcsalja velem a párját és neki se volt ilyen gondolata, tényleg csak barátok vagyunk akik bármit megtudnak beszélni.

Szóval a bizalom és a magánélet nagyon fontos, elnem hinnéd,hogy ha a másik fél nem érzi a bizalmat, akkor mennyit panaszkodik emiatt majd másnak. a másik meg nem győzi megnyugtatni és tanácsolni,hogy menjen és beszélje meg a párjával,mert mindennek az alapja a kommunikáció

Dehogyis

Biztos tetszik neki, hogy bejön a csávónak.

Én nem meggyőzni akarlak az ellenkezőjéről, csak leírom nőként a saját tapasztalatomat erről a dologról. Úgy alakult, hogy lett 4 nagyon jó férfi barátom. Közülük egy meleg, azt gondolom a kérdés szempontjából ő itt most irreleváns.

A maradék 3 közül pedig ketten szinte a legjobb barátaim lettek és a harmadik is csak azért távolabbi picit, mert kevesebb időt töltöttünk együtt.

Sose próbálkoztak be és én se náluk. Ugyan a fejükbe nem látok, de szinte biztos vagyok benne, hogy többet egyik se érez. Az egyikük nekem mesélt el, hogy hiányzik az exe, hogy a férfiak nehezen beszélnek az érzéseikről, hogy találkozott egy lánnyal akiért teljesen odavan, de bonyolult, majd szinte az orrom előtt szedett fel egy estére egy másik lányt. Sose voltam féltékeny, mert nem érzek iránta semmi többet, DE mint barát nagyon szeretem. Elég sok időt töltöttünk együtt, szerintem feltűnt volna ha több van részéről. De azt látom és tudom, hogy barátként nagyon szeret, sőt engem meg ő kicsit a bátyámra emlékeztet. Az egyébként, hogy ennyire magánjellegű dolgokba (mint az ex vagy a lány aki fontos lett neki) beavatott, úgy, hogy nem ismertük egymást régóta és ő introvertált, nagyon sokat jelentett.

A másikuk aki szintén az egyik legjobb barátom, meg bizonyos értelemben a lelki társam:D Nem, nem romantikus értelemben. Szimplán csak órákig tudunk a legjelentéktelenebb hülyeségekről beszélni, ugyanúgy ahogy komoly témákról is. Sok a közös bennünk, olyan amit még soha senki mással nem tapasztalt meg, iszonyatosan figyelmes bármit mondok emlékszik rá. Ő rá gondoltam azt magamban, hogy HA lenne köztünk kémia, vonzalom akkor ő lehetNE a tökéletes társ. De az igazság, hogy nincs köztünk ilyen értelemben semmi. Ez nem külsőségekről szól. Egyszerűen nincs. Ha elképzelem, hogy meg kéne pl.: csókolnom az rettentő furcsa lenne. Nem azért, mert taszít, hanem mert elképzelhetetlen a számomra. Nála se gondolom, hogy több lenne a dologban.

És ha még mindig benne lenne a pakliban, hogy csak elméleti szinten bármelyik megdugna egyszer ha alkalma lenne (technikailag 2 barát közt bármikor adódhatna elég könnyen, hogy a másik bepróbálkozik és nem történt meg), nem hinném, hogy bepróbálkoznának mert abban igenis hiszek, hogy a barátságunk többet ér és tudom azt, hogy több vagyok nekik egy random csajnál. Mellesleg úgy, hogy bányarém se vagyok:)

Szóval igen, elhiszem nőként és nekünk is azt tanították, hogy minden férfi dugni akar, de azt is hiszem, hogy az élet és az emberek ennél árnyaltabbak és hogy a férfiak sem olyan érzéketlenek, mint amilyennek a társadalom lefesti önmagát.

(bocsi a kisregényért, érzelmes napom van):D

Én meg annyit tudok mondani hogy vannak olyan férfiak akik csak azt a nőt nem tekintik foglaltnak akikn fekszenek. Több pasi mondta már és ha a csak olyan hogy mindig viszket neki akkor ott meg fog történni.

Engem is így dobot ki az ex.