Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ez mennyire “normalis” helyzet?
A barátom es köztem volt szenvedély az elejen. Habar úgy tűnt, hogy mint ferfi nem jóképű, de az ágyban mégis jó volt vele. Mint kiderult, neki meg csak egy opció voltam es lehet nem is a legjobb.
Végül össze akart költözni es a helyzet is úgy hozta, hogy csak úgy tudtuk megoldani a helyzetet, hozzámköltözik, mivel engem más varosba hívott a munka.
Ő is dolgozik. Sokszor érzem, hogy túl sok nekem ez az egesz, hiszen évekig éltem egyedül es megszoktam a magányt. Eleinte szakítottam, hogy lehessek vegre egyedul ( azert is mert úgy éreztem hogy mással is kavar)de végül mindig kibékültünk.
Nehez megosztani a lakásom folyamatosan egy masik emberrel.
Nagyon nehez, hogy nem lehetek egyedul amikor akarom. Ugyanakkor most mar tudom, hogy nelkule meg rosszabb. Nem akarok mar ismerkedni elegem van a pasikból, megállnák ennél
Hogy ennyire panaszkodsz, nem normális. Még jó, hogy nem arra hivatkozol, most is pelenkázod magad, mert megszoktad 2 évesen a pelust! Ugye ahhoz nem szoktál hozzá, hogy apukával alá kell írni az ellenőrzőt? Mert ugye már az sincs, remélem, nincsenek ennek hiányában problémáid.
Ha jó vele, akkor legyél vele, és próbáld meg elfogadni, hogy nem egyedül vagy. Vagy költözzetek olyan lakásba, ahol lenne saját szobád is, pl. egy dolgozószoba. Vagy küldd el néha, mondd neki, hogy szeretnél egyedül lenni, addig plázázzon vagy sétáltasson kutyát vagy mosson autót vagy bármi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!