Komolyan ez idegesítő reakció részemről?

Te ülsz a melegben az autóban, ő meg virágot locsol.

Aha.

Te erre ne locsold a virágokat.

Értem.

Hát én nem a szememet forgattam volna ennek a kontrollmániás fsznak, aki direkt szívat a gyerekeinkkel együtt minket, hanem a locsolókannát borítottam volna a fejére. Hogy édesanyáddal szórakozz, ne velünk. Hülye paraszt. És közli, hogy te vagy elviselhetetlen.

Türelmes asszony vagy.

"Idejott hogy én ne csináljak olyanokat amit ő nem szeret es akkor nincs ez."

Majd ő dönti el, mit csinálhatsz, mi nem idegesíti benned. Pedig minden.

"na megint ő a hibás mindenért"

Megint ő az áldozat. Mindig bántod szegény embert, hát egyem meg... de felrúgnám a férjedet, ne haragudj. Tudod kivel csinálná ezt... picit lépj hátrébb és nézz rá ezekre a helyzetekre kívülállóként, hogy ő mit mond, hogy viselkedik veletek és te hogy reagálsz. Mit látsz?

Én így kívülről egy hisztis fszt, aki sztem mást qrogat - bocs ha nem, de szerintem ezért idegesíti minden lélegzeted - meg egy nyuszit, aki próbál megfelelni a lehetetlennek. Őszintén sajnálom.

Két részletben válaszolnék. Óvónőként szerintem minden esés és "baleset" túl van reagálva, ami nem okoz sèrülést. Ha én nem ijedek meg, jellemzően a gyerek se pánikol. Ellenben, ha a felnőtt drámázik, azzal halálra tudja rémíteni a gyereket és megtanítja neki, hogy az ilyen helyzet ijesztő. Holott, elesni nem nagy dráma. Ahogy az sem, ha megcsíp valamk, amire nem vagy allergiás. Ebben a párodnak adok igazat, biztos megőrülnék, ha a párom minden szart ilyen teátrálisan reagálna le. Ugyanakkor, akinek a szülei ezt tanították, annak ez lesz az ösztönös viselkedés és ezt gondolom a gyerek előtt is láthatta, így utólag már bunkóság szóvá tenni.

Ami minden mást illet, nagyon nem vagytok összeillő pár. Kölcsönösen idegesítitek egymást. Ezzel szerintem már nincs mit kezdeni.

Mintha csak az exférjemet jellemezted volna. A házasságunk utolsó pár hónapjában már teljesen így viselkedett, mindenbe belekötött, gúnyolódott rajtam, viccesnek találta amikor a kisebbik gyerekünk nem fogadott nekem szót (még cukkolta is ilyenkor a gyerekünket...) Aztán idővel kibukott, hogy szeretője is van.

Neki is a szavajárása, hogy "tudom, hogy sz.r vagyok, én jót tenni nem tudok", ezzel elérte, hogy én viszont semmiért nem mertem neki szólni, mert mindjárt ezzel jött. Ez egyébként egész életében az adu ász volt neki, a huga mondta, hogy mindig is ezt mondogatta, bárki is mert neki szólni valamiért.

Úgy látszik ez tipikus egyes férfiaknál...

Az ex barátnőm tipikus férfi megfeleője.

A bántalmazó nárcisztikus kapcsolat tipikus példája.

Készülj fel és hagyd ott amíg még megteheted.

El fog idegeníteni az összes kacsolatodtól, hogy teljesen egyedúl maradj és csak rá számíthatsz. Majd eljiteti veled hogy egy hitvány senki vagy aki sekinek nem kell. Csak ő az aki kegyes veled hogy egyáltalán szóbaáll.

Naponta megaláz. A gyerekkel is így fog viselkedni, egy önértékelési zarral küzdő idegroncsok lesznek.

Teljesen függővé tesz, nem fogsz tudni lelépni.