Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy mondjam meg a páromnak hogy nem bírom anyagiakkal? Vagy, hogy tanuljam meg elfogadni? (Én vagyok a nő)
Neki jó munkája van. Saját háza, kocsija, stb... Én szakmunkát végzek. Albérletben élek. Van autóm. Egész jól keresek. Bár a mostani inflációt és az üzemanyag áremeléseket nagyon megérzem.
Kijönnék a fizumból, ha ő nem lenne. (Ez csúnya volt, de így van.)
Ha főzök neki, hol én, hol ő fizet vásárláskor. Az utolsó néhány alkalommal én fizettem, mert így jött ki a lépés, vagy mert épp rámjött az, hogy kedveskedni szeretnék neki valami finommal. Mindig kérdezi hogy mennyi volt. De nem akarok élősködni, pofátlan lenni. Így nem mondom meg. Egyszer megmondtam, mert nem ért rá és megkért hogy intézzem el a nagybevásárlást. Akkor nem a felét, az egészet kifizette.
Ő hetente többször jár különféle rendezvényekre a munkájából kifolyólag. Heti egyre, vagy kéthetente egyre elhív engem is. Neki ingyenes ugye, nekem a belépőmet ki kell fizetnem. Alkalmanként átlag egy 10-es. Sokszor ő veszi a jegyet. Mindig felajánlom hogy kifizetem és mindig első szóra el is fogadja. (És néha kell oda azért valami rendes ruhát is venni.) Plussz ott vannak a hétvégi programok. Azoknak is mindig állom a felét.
Megtehetném hogy nem megyek vele. Néhányat már le is mondtam. Mindet nem akarom. Szeretek vele lenni. De nem bírom anyagilag.
Nem élünk együtt. Van hogy a hétvége után (minden kötelező költségemre félreteszek, így ki vannak fizetve) napi egy ezresem marad kajára. Olyankor félek, hogy ne akarjon átjönni hétköznap, mert nem tudok neki mit adni vacsorára.
Az autóm munkaeszköz, szükségem van rá. Így nem adhatom el, nem járhatok tömegközlekedéssel.
Nem szeretném hogy mindent ő fizessen. Nem akarom hogy gold diggernek nézzenek. Szeretnék a saját lábamon állni. Anélkül hogy kihasználnám őt. Vagy lellemetlenséget okozok azzal hogy közlöm, a programok több mint felére nekem nem telik.
Mi lenne a köztes megoldás?
1es vagyok összeszedtem a gondolataim!
Nekem egy kezdődő kapcsolatom befuccsolt ezért. Szituáció az volt,hogy inkább introvertált emberként éltem a kis életem,exem szintén. De egy kapcsolat se csak arról szól,hogy sétálunk csókolózunk,lefekszünk egymással...kellettek a közös programok, Úriember voltam mindent én fizettem. Hát ráfáztam.
"Nem akarom hogy gold diggernek nézzenek."
Ne is, inkább fizess mindent, hogy napi egy ezresed maradjon kajára.
Tulságosan meg akarsz felelni, ami nem vezet semmi jóra. Vállald fel magad, fő az őszinteség. Így sok kellemetlenségtől megkímelheted magad.
"Hogy mondjam meg a páromnak hogy nem bírom anyagiakkal?"
Így: Nem bírom anyagiakkal.
Ide hogy írtad le?
Ha nem tudod elmondani sehogy se, akkor mutasd meg a kérdést.
#14-es
Egy szavamba kerülne és fizetné. A pontos felét is fizetné mindennek. De ha én akarok három fogásos vacsorát főzni miközben neki jó a szalámis zsömle is, akkor nincs pofám elkérni a felét.
#15
Ő nem tud főzni.
16
Legyen pofád. Vagy ha nincs, akkor ne is egyen belőle. Nehogy már te fizesd a közös kaját!
"Olyankor félek, hogy ne akarjon átjönni hétköznap, mert nem tudok neki mit adni vacsorára."
Mivel nem éltek együtt, szerintem nem "elvárható", hogy mindig vacsorára pluszba főzz, mivel neked ez anyagilag megterhelő.
Nem kell félni, ha nincs, akkor nincs.
"Vagy lellemetlenséget okozok azzal hogy közlöm, a programok több mint felére nekem nem telik."
Ezt nagyon nem jól látod. Ha nem közlöd azzal magadnak okozol kellemetlenséget.
Mikor felajánlod, hogy oda adod a jegy árát, ő meg elfogadja, (azt írod anyagilag jobban áll.) holott nem "szorulna rá".
Vagy ha már te kedvességből főzöl, akkor ez a jegy ár szóba se kellene jönnie. Mondhatná azt, hogy kedvesem te megleptél, én meg ezzel leplek meg. Legalábbis én így gondolom.
Fiatalabb koromban én is szorongtam ilyesmi miatt és titkoltam, hogy nem fér bele, helyette mindig izgultam, csak ne belépős program legyen... Pedig fizette is, de én éreztem magam rosszul, ha nem ajánlom fel. Szóval hasonló helyzet. Egyvalami lett belőle: ezzel a szorongással elcsesztem.
Utólag beszélgettünk, és mondta, hogy neki egyáltalán nem okozott gondot fizetni, és szívesen is fizet olyannak, aki fontos neki. Szóval túlaggódtam. De azt is mondta, hogy neki olyan pár kell, aki jóban van önmagával, nincs kisebbségi komplexusa ilyenek miatt. És szerintem ez igaz férfiara és nőre egyaránt. Szóval ne cseszd el a szorongással és ezzel a túlzott megfelelési kényszerrel. Én is ezzel rontottam el, mert maganra vettem ugyanezt az idióta golddigger dumát, amit itt olvastam. Ne vedd magadra, nem használod ki, nem rád vonatkozik ez a szöveg.
Ne ajánld fel, hogy fizeted a felét, engedd fizetni. Majd ha gond neki, akkor mondja, hogy felezzetek. Te majd viszonzod gondoskodással, apró gesztusokkal,pl mint a főzés. Ő fizet, te az idődet és a tudásodat teszed bele. Tudod, van ez a fogalom, hogy láthatatlan munka...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!