Tényleg nem lehet megérteni engem?

Szerintem ezt így, ahogy van, mond el neki. Teljesen érthető, hogy pihenni és kikapcsolódni is szeretnél. Neki nincs ilyen tevékenysége?

Szerintem is fontos a család, de hogy a magánélet rovására menjen, azt azért ne. Biztosan felnőtt már a barátnőd? Levált a szüleiről rendesen?

Én a helyedben tisztáznám ezt, amennyiben pedig nem fogadja el, elgondolkoznék, hogy vajon mi értelme így ennek. Mert még együtt sem lehet minőségi időt tölteni, ha folyton anyuciéknál lebzsel.

1 éve vagytok együtt és már ezen pattogsz?

Van aki nem képes megérteni,hogy valakinek fontos a család,de nem kell erőltetni ha nem akarod.

Én mondjuk akármilyen csúnya is a barátnőd helyében megmondanám neked,hogy vagy jössz velem vagy én megyek.

Eltaktikáztad. Ott cseszted el, hogy pont az anyja szülésnapját hagytad ki. Egy huszadrangú rokonnal nem lett volna ekkora balhé, és érthető is, ha nem akarsz ott lenni.

Most a leendő anyósod is megutált, hogy pont őt nem köszöntötted.

Ezt rendesen elcseszted.

Sajnos ő nem egyedi eset. Öcsémnek is volt valaha egy ilyen barátnője, aki, ha kellett, ha nem, állandóan ugyanilyen - mindenféle jelentéktelen apropóból megrendezett - családi összeröffenésekre kötelezően hivatalos volt, és járt, természetesen öcsémet is magával hurcolva (neki ugyanúgy egy idő után kezdett nagyon elege lenni az egészből). Úgyhogy részemről abszolút érthető a besokallásod.

Sajnos nem vagytok egymáshoz valók. Bár kíváncsi lennék, hogy ki az a pasi, aki ezt önként tűrné hosszú távon.

Én ugyanígy voltam exemmel. Náluk minden hülyeségre összeült az egész család (legalább 20 fő). Egy apró 100-ad rangú névnapra is. Besokalltam én is. Aztán én voltam a hunyó, mert ez nekem nem tetszett.

Az a helyzet, hogy másként nőttetek fel. Valószínűleg. Náluk ez prioritás. Vannak ilyen családok, ahol nem úgy fogják fel a gyereket meg a párkapcsolatát, hogy az egy külön rész, hanem úgy, hogy a közös nagycsaládot gyarapítják ők is. Próbáld meg megbeszélni vele.

Amúgy teljesen érthető és jogos a kiakadásod. Ezt egyetlen normális férfi sem viselné el hosszú távon. Nem maga a rokonozás (bár az is fárasztó), hanem az, hogy az nem férfinak való, hogy idegen házban hétvégézzen ahol nem ő van otthon, nem az van, amit ő akar, stb.. Teljesen érthető, hogy önmagában ez is frusztráló.

Nekünk szakítás lett a vége. A legtöbb ilyen lány képtelen leszakadni otthonról, ill. még otthon is nyomják bűntuattal, ha elmaradozik ("jajj szétszakad a család" és a többi hülye dumák). Szóval 90%-ban ez egy nehezen áthidalható akadály.

Abszolúte megértelek.

Sok férfi van így.

Farkasoknak kell a magány :D

Beszéld meg barátnőddel, vagy megérti vagy nem.

Veszekedni emiatt nem kell.