Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Megütöttük egymást. Van még tovább?
Hosszú lesz.
A párommal 3 éve találkoztunk, egyből felkeltettem az érdeklődését. Nagyon sokat beszélgettünk, teljesen elmélyült a kapcsolatunk, mire elmondta, hogy hogyan érez. Én nem voltam biztos semmiben, nem feltétlen akartam volna kapcsolatot, de elveszíteni sem akartam ezt a köteléket, így megkezdődött egy három hónapos huza-vona, mert ő nem akart csak a barátom lenni, én pedig döntésképtelen és gyáva voltam. Végül a hiánya szembesített a saját érzéseimmel, és azóta együtt vagyunk. Azért gondolom ezt fontosnak, mert mindkettőnknek számos lehetősége volt akkoriban, igazából egész életünkben mindig megkaptuk amit/akit és amikor akartunk, talán azért kapaszkodtunk egymásba ennyire, mert megtaláltuk azt az embert aki képes bármilyen feszültséget kiváltani belőlünk, és aki nem ájul el teljesen attól, hogy hozzá szóltunk. Tehát sokat kellett küzdenünk egymásért, és ez különleges volt mindkettőnk számára.
1,5 után összeköltöztünk, mesébe illő kapcsolatunk volt előtte is és utána is. Legalábbis így éreztük. Minden időnket együtt töltjük azóta is, utazunk, minden apró gesztus is szervesen él a kapcsolatunkban (kis meglepetések, cetlik, randik etc), ettől függetlenül ugyanúgy vitatkoztunk apróságokon, mindig volt valami ütközési pont, de ezt mindketten nagyon szerettük, jó érzés volt, hogy valaki elmondja a véleményét, akkor is ha nem tetszik. Tehát nagyon mély, és őszinte ez köztünk.
Az utóbbi 2 hónapban viszont valami megváltozott. Mintha mindketten egyszerre veszítettük volna el a türelmünket. Mindketten orvosira járunk, megszoktuk a vizsgaidőszakos stresszt, úgyhogy nem hinném, hogy az okozott volna ekkora gondot, de máshoz nagyon nem tudom kötni. A kis veszekedésekből el tudtunk jutni odáig, hogy “te nem szeretsz engem” “nem, te nem szeretsz engem”, mindketten hosszú monológokban, undorítóan vágtuk a másik fejéhez az összes hibát amit elkövetett a világrajövetele óta, és amikor éjszaka egyszer ki akartam menni a házból, hogy lehűtsem a fejem, sétáljak, nem engedett ki az ajtón. Azért mert “féltett”, viszont én hajthatatlan voltam, így először megpróbáltam arrébb tolni, ebből következett minden egy pillanat alatt. Sosem tudtam volna magunkat így elképzelni, mindketten teljesen elveszítettük a fejünket, és látható sérülést okoztunk egymásnak. Ezután jött a bömbölve egymásba borulás amikor az egyikünk észrevette, hogy a másik már kék-zöld. Ez volt az első, azóta háromszor történt meg ugyanez, és őszintén félek, hogy vagy így, vagy úgy, megöljük magunkat vagy egymást.
Beszéltünk erről rengeteget, és mindketten szánalmasan ragaszkodunk a másikhoz, szeretjük egymást, és meg akarjuk állítani ezt. Lehetséges? Saját tapasztalat, meglátás, vélemény, bármi segíthet
válasza:Kutyáknál is van vmi olyasmi hogy egyszer azzal a kézzel "ütöd" regulazod porazon tereled a kutyát, amely kézzel máskor pedig enni adsz neki.
A kutya nezopontja szerint is a szeretet ambivalens. Hol ez hol az.
A bántalmazók szerint is az.
válasza:Meg melyik síro gyerek ne hallotta volna már azt, hogy de a te érdekedben, csak a javadat akarom, csak neked akarok ezzel is jót.
Mindezt ugy hogy a gyereknek ez fáj és a gyerek sír.
A gyerek megtanulja hogy a bántalmazas(akar testi lelki vagy zsarolás vagy eltulajdonítás büntetések megalázás megszégyenítés stb) is szeretet.
Stb stb.
Aztán magyarazd meg neki felnotten hogy nem az.
válasza: válasza:43 akkor te nem sérultel esetleg egy ket pofontol. Ennyi csak.
Másoknak sokkal sulyosabb traumáik vannak amiket visznek felnotten.
" a gyermek nem képes kezelni az ambivalenciát, és összeegyeztetni a fejében, hogy a szülő, akitől a védelmet és biztonságot reméli, és akitől ezt időnként meg is kapja, máskor szavakkal vagy tettekkel bántalmazza, megszégyeníti, megalázza, mindennek elmondja. "
Azt nem talalom de a gyerekek egyetlen biztos pontja a szülei. A szüleiken keresztul alkotnak a világrol is nézőpontokat. A saját személyisegukfejlodesuket is nagyban befolyasolja.
Egy gyerek nem képes azzal megbirkozni hogy a szulei tevednek hibaznak rosszul látják. Az egyetlen biztos pontot ha kihúznád a lábuk alól, nincs kapaszkodojuk, védelem, család, senki csak magukra szamíthatnak, a szuleikre nem, ezzel egy gyerek nem tud megnirkozni.
Alkalmazkodik tanul szemelyisége roncsolodik túlél.
(Ha kitesznek egy lakatlan szigetre megtanulsz halászni vadászni kulonben meghalsz. Nem a szigetet kezded okolni hogy az de egy élhetetlen sz.r hely. Ott kell életben maradnod )
válasza: válasza:Eleve nem igazán akartad a kapcsolatot, csak féltél, hogy elveszíted - "én pedig döntésképtelen és gyáva voltam"
Azután pedig valószínűleg sok ellentétet és problémát a szőnyeg alá söpörtetek, ahogy az 5-ös írja.
Ez robbant most.
válasza: válasza:13.-as:
"Ti nem szeretitek egymást, hanem valami beteges, perverz módon ragaszkodtok egymáshoz. Ennek az EGEDGYADTA világon SEMMI köze nincs a szerelemhez."
Nem ismerek olyan (pár)kapcsolatot, ami nem beteges, perverz módon ragaszkodásról szólna vagy más patológiáról. Nem tudom, hány embert ismersz és a kapcsolataikat, vagy neked hány és milyen kapcsolatod volt....ha neked egészséges kapcsolataid voltak, illetve a környezetedben is ezt tapasztaltad, szerintem egy olyan kisebbséghez tartozol, ami gyakorlatilag nem létezik. Néha vannak ilyen cikkek, hogy "Nyolc érzés, amit össze szoktunk keverni a szerelemmel". Hála, függés stb. Szinte minden pontban fel szoktam magam ismerni. :)
válasza:Inkább szakember segítségét kérd. A "maradjatok együtt, mert akkor nem bántotok mást" típusú válaszoktól nem leszel okosabb.
Én azt mondanám, szakítsatok, talán a régi nagy szerelem elvesztése miatt jöttetek mar többször is kezelhetetlen indulatba, de nem vagyok szakember, tehát rám se hallgass.
Szerintem ne párterapira menjetek, próbáld szakemberrel kikutatni, mi jatszódik le Benned, és mi a baratodban.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!