Ha úgy bánunk a másikkal, ahogy ő velünk, akkor észre veszi magát?

Egyrészt lehet fel se tűnik neki, hogy nemtörődöm, főleg, ha mindig is ilyen volt, így csak azt látja, te változtál, azt nem, hogy "tükrözöd". Másrészt, ha valóban nem érdekled, akkor pont ez se fogja érdekelni.

Minek kaparsz érte?

Ilyenkor az a tiszta és effektív megoldás, hogy szólsz neki.

"Hé, Laci, ezt meg ezt csinálod, és ez nekem nem esik jól. Kérlek ne csináld"

(persze szebben megfogalmazva, de fontos, hogy a mondandó maradjon egyenes és tiszta)

Van olyan, hogy tényleg lövése se volt róla, hogy ezzel téged megbánt. Ilyenkor azt mondja, hogy "Jaj, ne haragudj, fogalmam sem volt róla. Gyere, beszéljük meg, hogy hogyan csináljuk úgy, hogy mindkettőnknek oké legyen."

#6 vagyok amúgy. Én is odamentem a drága exemhez, hogy "amikor rtardáltnak hívtál, az nem esett valami jól"

(most, felnyílt csipával már nagyon is érzem, hogy ilyen mondatnak nem is szabadna elhangoznia egy kapcsolatban, mert basszus, eleve nem hívod ennek a másikat)

Ő meg csak annyit mondott, hogy "Te sem tisztelsz* engem, szóval megérdemelted"

(*de, baromira tiszteltem, mindig. Soha nem hívtam semmi negatívnak, és mai napig nem tiszta, hogy mi is volt az a fene nagy tiszteletlenség a részemről)

Nem mindegy, hogy mi a pontos szitu, és mi a pontos hozzáállás.

Az első számú eset egészséges, azon a kapcsolaton lehet fejleszteni, virágoztatni. A másodiknál nem is érdemes próbálkozni, hagyd a fenébe.