Az eljegyzésről, házasságról mi ugrik be a férfiaknak, hogy NEM akarják? Gyerek, szabadságvesztés, anyagi minusz?

Most erre mit mondjak... Kifogtál egy Pató Pál típusú csicskát, ennyi a történet. Nincs olyan, hogy férfiak, az én férjem jobban szorgalmazta a leánykérést és az esküvőt is, mint én. Kettőt pislogtam és egy év alatt az ujjamon volt a gyűrű, pedig nem térdepeltem érte. Meg pár hónap után már össze is költöztünk.

Aki úgy érzi, hogy passzoltok (ez azt is jelenti, hogy a házassággal kapcsolatban is hasonlóan gondolkodtok) és akivel jól működtök, az nem fog sokat hezitálni ezen, ha híve ennek, akkor meg fogja kérni a kezed. Ha nem, akkor is elég egyértelműen kimutatja, hogy veled akar élni. Valószínűleg ő is érzi ezt a szürkeséget és fél elköteleződni mellette.

Volt egy baratnom. Evek ota porgott a dolgon, mikozben en epitettem a karrierem. Termeszetesen, o nem. Vegul, benyomta, hogy nem haladunk, ezert o szakit es neha azt mondogatta, hogy komolyabb sracot keres, neha azt, hogy elni akar.

Teltek az evek. Nekem lett uj baratnom, aki erettebb gondolkodasu, mint o volt. A karrier bejott, pl. egy ev alatt megduplaztam a fizum es nyugisabb helyre is kerultem.

Ekozben ot csak szexre hasznaltak, atvertek es vegul beerte egy buta, dagadt sraccal, mikozben havonta ram ir, hogy hianyzom neki.

Amugy mar keszen allnek anyagilag es lelkileg is a gyerekvallalasra, csak megtanultam, hogy a legtobb no maximum a gyerek megszulesere alkalmas, a tovabbiakra nem. Szerintem, engedd el a sracot, hogy amig teheti, keressen egy ertelmes lanyt, aki nem erolteti a dolgokat. Te pedig keress egy sracot, aki gyorsan felcsinal. Csak ne sirj, ha utana eltunik.