Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lusta, önző feleségem van?
Mióta megszületett nálunk a gyerek (8 hónapos), a feleségem teljesen beszűkült és minden esetben a gyerekkel takarózik. Ő GYES-en van, én dolgozok, de kötetlenben, így sokat vagyok otthon velük. A gyereket 90%-ban én etetem, pelenkázom (a kakisat a feleségem cseréli). Minden nap járom a boltokat, mert a feleségemnek természetesen egyesével jut eszébe minden ami elfogyott és azonnal kell. Kaját mindig futár hoz, főznie sem kell, nem is várom el. Vacsira a hideg kaját kizárólag én csinálom neki illetve magamnak is. Ha én nem csinálok, akkor nem eszik a felségem (szerintem lustaságból). Mosogatógépbe kizárólag én pakolok be, és én pakolok ki. A mosógépet ő indítja el de én pakolom ki és én teszem a ruhákat a szárítógépbe. Sose vasal, a ruhákat én teszem be a saját szekrényembe. A takarítás a felesbe megy.
Pár napja COVID-os lettem, elkülönülten vagyok az egyik szobában. Továbbra is rendelem a kaját, online kifizetem, hogy neki már csak át kelljen vennie a futártól. Az első nap még megcsinálta a szendvicset nekem és beadta tálcán, de másnap már csak a hozzávalókat tette a tányérra (kenyér, vaj, szalámi egyben), hogy készítsem el én. És közben mondogatja hogy ő nem tud a gyerekre és rám is figyelni és hogy őt ez mennyire lefárasztja. Nem hiszem hogy napi szinten 10 percnél több időt kell rám szánnia.
Elszomorít, mert egyrészt én úgy érzem hogy egy átlagos napon megteszem érte azt amit ő nem tud megtenni értem pár napig. Ráadásul hőbörög, hogyha ő lenne covidos én biztos semmit se tudnék csinálni és szétesne a család őnélküle (!)
Eszem megáll. Rosszul választottam, vagy léteznek még ilyen nők? Férfiból tudom hogy van ilyen sok, de nőből?
Félek, ha egyszer ne adj isten rákos leszek, ettől a nőtől semmire igazi segítségre nem számíthatok...
Jah, természetesen szex sincs. "nem kívánja". Kéthavonta 1-szer összeszorított fogakkal elszenvedi, de úgy nekem sem jó, inkább akkor kielégítem önmagam.
Mindketten elváltak vagyunk, gyerek nélküli házasságból érkeztünk, van egy közös gyerekünk, akit imádunk. Nem tudom van-e értelme folytatni, vagy lesz-e ebből még egy kompromisszumos eléldegélés.
36/F
36/N
"Jah, természetesen szex sincs"
Van, de nem veled....
37F incel
1-es: biztos hogy nem szexel senkivel, mert a vírushelyzet óta kb mindig otthon vagyunk, semmi programja nincs, otthon folyamatosan.
2-es: persze hogy próbáltuk már megbeszélni... általában hatalmas veszekedés és ordibálás a vége, sosincs megoldás. Ő máshogy látja a dolgokat. Pl. ha véletlenül lefröcskölöm a fürdőszobatürköt, akkor egy óráig hallgatom, hogy milyen egy semmirekellő férfi vagyok, és minden neki (!) kell megcsinálnia. Tulajdonképpen fel sem fogja, hogy én csinálok mindent, annyira természetes, olyan megszokott már számára.
Így végig olvasva, tulajdonképpen nekem nincs is rossz életem szingli magányos pasiként... jézusom.
Ez brutális!
Na most képzeld el, hogy 10ből 8 házasságban/élettársi kapcsolatban tökéletesen ugyanez a helyzet, csak megfordítva.
Nyilván kamu a kérdés amúgy.
Egyáltalán nem kamu. Tudom hogy ez a felállás férfi és nő között inkább fordítva szokott lenni, ezért szeretném hasonló szituban lévő férfitársaimat meghallgatni, hogy ők mit tettek ilyen helyzetben.
Ha nem lenne gyerek, nyilván már rég dobbantottam volna. De imádjuk ezt a gyerkőcöt, a szemünk fénye! Csak neki akarok jót, hogy ne csonka családban nőjön fel.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!