Jól érzem hogy abszolút nem vagyok neki fontos?

Mindenkinek jár a kikapcsolódás munka után...

Mit dolgozik es mennyit?

Lehet reszlegesen is cserelni. Heti egy napot hetvegrn, vagy este, mikor hazaer. A kezebe nyomod, eselvonulsz a szobaba. Nalunk a hordozas segitett. Magara kototte, es igy szepen elaludt rajta, o meg tudott filmet nezni. En 5 honapos koratol heti 16 oraban dolgoztam otthonrol (estenkent+vasarnap), en szoptattam is, raadasul gyakran szopizott, de olyankor behozta, aztan kivitte. Setalni nem szeretett vele jarni, mert nem volt el a babakocsiban, hordozashoz meg hideg volt. A kisebbik gyerekunk viszont aludt a babakocsiban, ot mar a masodiknaptol kezdve vitte, ez is lehet egy program, amit megbeszeltek, hogy addig te ki tudj kapcsolodni. En futni is el kezdtem jarni amasodik gyerek utan, ahogy vegzett a munkaval, leptemis ki az ajton hetkoznap felorara, hetvegen tobbre.

Kakis pelenkat nalunk sem cserel, csak ha tenyleg nem vagyok a kozelben, en ezt elfogadtam. Egyebkent kb. a nagyobbik 3 eves koraota tud vele ugy igazan jatszani, de mar megcsinal vele azota mindent. Volt egy idoszak, amikor semmit nem csinalt, en meg kivoltam, megmondtam, hogy akkor most valasszon valamit, amit mindig o csinal. Mivel csalad nincs a kozelben, egy idoben fizetett segitsegunk is volt (6-8x kelt a gyerek pluszban evekig ejszakankent, en keltem hozza).

Nagyon sok volt bennem a keseruseg, hogy miert en kelek hozza, miert nem o, o bezzeg alhat. Miert en vagyok sokkal tobbet vele. Aztanrajottem, hogy gyerek nelkul, onmagaban a munkatol is elfaradtunk anno, en megmar arra vagytam, hogy dolgozhassak, mert az is jobb, mint ez a 24-oras szolgalat. Vartam, hogy atvegye, enmeg addig hazi munka kozben pihenhessek. Kb. versenyeztunk, ki csinalja a hazi munkat, mert az is sokkal inkabb pihenes volt.

Meg kellett tanulnom megengednem magamnak dolgokat a gyerek jelenleteben is, es leszamolni azzal a gondolatommal, hogy ez 24-oras szolgalat, meg akkoris, ha igy ereztem, mert csak egyre jobban belelovalltammagam a tulterhelt anya szerepebe, a ferjemre meg egyre jobban haragudtam. Egyszer azt mondtam magamnak, hogy bassz@ meg, az en igenyeim is ugyanolyan fontosak, mint a gyereke. Es onnantol el kezdtem ujra gondoskodni magamrol is, es a gyerek(ek)re meg nem ugy tekinteni, mint aki(k) ennek az utjaban allnak. Megtanultak varni. En megtanultam elviselni a sirasukat arra a par percre, ameddig megszaritottam a hajam, megfoztem az ebedet, vagyleultem meginni a teamat. Kozbenpersze amit lehetett, megtettem, hogy ne kelljen sirniuk, odatettem a kozelembe a kicsit babahintaban, a nagynak viszont addigra varni kellett, stb.

Elfogadtam, hogy o is faradt, es osszedugtuk a fejunket kitalalni, hogy en hogyan ne legyek annyira az. A legnagyobb valtozast megis a gondolataim megvaltoztatasa hozta az egesz helyzetrol. Hogy nem kell elveznem a gyerekkel toltott idot, elismerhetem, hogy nekem unalmas, hogy most faradt vagyok, illetve enis lepihenhetek napkozben, megtanulhatom megengedni magamnak gyerekmellett is a pihenest, stb.

45!

👏👏👏👏👏

Hahhh és máris kilyukadtunk a lényegre: a kérdező unja a babázást és elfáradt.

Mint ahogy minden anya, ever.

Angyalom, ez még nem is a húzós része, mi lesz veled később... XD

ja csak nem mindegy, hogy közben a drága férje részt kíván-e venni a családi életben/tehermentesíteni őt, vagy igazából már házasságban készülhet az egyedülálló anya szerepére.

#46 ti meg olvassátok már el b*meg a válaszokat, ötvenszer leírta, hogy NEM szoptatja a gyereket, de ti meg állandóan lökitek ezt