Tényleg csak a nőnek a dolga egy házasságban a régi berögzült női háztartás beli feladatokat ellátni?

Sajnos sok házasságban van ez így, de nem kéne hogy így legyen.

Az a baj, hogy valószínűleg neki ez így rohadt kényelmes, és amúgy is ez az alap. A kapcsolat elején sokan megerőltetik magukat, aztán ahogy múlik az idő, belustulnak, vagyis hát igazából csak visszatérnek önmagukhoz.

Nem a nő dolga csak. Nálunk főzni is mindenki magának főz.

Ezeket a dolgokat gyerekvállalás előtt kellene tisztázni. Ezért van az együttélés, ismerkedési fázis.

Jól megszívtad. Változni tuti nem fog, neki ez kényelmes.

A mai világban már abszolút nem csak a nő dolga. Sajnos az én családomban is hasonló a felosztás, apám borzalmasan lusta az otthoni teendőkre. Hiába nyugdíjasok már mindketten. Anyum eljár így is gyerekekre felvigyázni (30 évig dolgozott dadusként, és most is szereti csinálni, csak nem egy egész csoportnyi gyerekkel), apám otthon van egész nap, max szórakozni, vagy haverokhoz megy el. Ezek után nálam párválasztáskor kiemelkedően fontos volt, hogy párom ne ilyen legyen. Sikeres is lett a dolog, párom szeret főzni, nagyon igényes a rendre, tisztaságra, és tesz is érte. Tegnap is ő főzött, és mivel itthon van homeofficeban, napközben megcsinálja a mosást is. Én meg bevásárolok, illetve én is főzök, a nagytakarítás hétvégente pedig közös. Ő porszívózni szeret, én felmosni. Ha jövőre kertesházba költözünk, én biztos, hogy a kertben leszek javarészt, mert imádom csinálni, a házban pedig marad az eddigi felosztás.

Őszintén, nem tudom, rá tudod-e tartósan venni a változásra, ha eddig nem sikerült. Pláne, hogy ilyen erősen ellenáll. Megoldás lehet, hogy ha anyagilag megengedhetitek magatoknak, hogy hetente felbéreltek egy takarítót. Rengeteg cég van, akik főleg egyetemistákat alkalmaznak erre. Neked sok terhet levenne a válladról, a maradék feladatra pedig talán egyszerűbb lenne rávenni a férjedet. De ha egyáltalán nem változik, nem hiszem, hogy sokáig boldogok lesztek.

Én annyit csinálok, amennyit a kedvem tartja. Nem csak én lakom itt, nem csak én használom a vécét, a fürdőszobát, nem csak nekem van szennyesem. Volt idő, amikor meg lettem szólva, hogy szar háziasszony vagyok, de már nem izgat. Én biztos, hogy nem fogok erőmön felül teljesíteni. És ha nem tetszik neki, akkor csinálja meg. És lám, megcsinálja, mert szerinte mocsok van (mondjuk ez nem igaz, csak szeret belém rúgni, rólam viszont már lepereg).

Most már ott tartunk, hogy ha pl hétvégén én dolgozom, akkor ő elmosogat vagy kimos. Főzni nem tud és nem is akar, viszont mikor kórházban voltam többször, akkor nem igazán ettek főtt kaját. Ez sem érdekelt. Egy ötven éves oldja meg, ahogy tudja, nem az anyja vagyok, se a szolgája.

Pfff....én 100%át én csinálom, a gyerekkel viszint közösen foglalkozunk. Én 6 orában dolgozom, ő meg vállalkozóként 12-16ban. H-P.ig, és nyilván bőven keres annyit, hogyha akarnám, nekem nem is kellene dolgozni. De ha annyit keresne mimt én, biztosan nem csinálnám meg!!!!!

Pofám leszakad!