Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mégis mi lenne a megoldás, mi lenne a helyes?
Próbálom röviden. Összeköltöztem a barátommal 3 hónapja. Mondhatni négy éve vagyunk együtt.
Eddig mindketten hetente hazajártunk, ha többet nem is, de egy vagy maximum 2 napot a szüleinkkel voltunk. Én részben azért, mert sajnos édesapám elhunyt szeptemberben, anyukám teljesen egyedül maradt, gondoltam, hogy legalább heti 1-2 napot azért vele lehetek, hogy éreztessem vele, hogy azért nincs mindig egyedül. Meg amúgy is, ha hazamentem, mégiscsak édesapám emléke kötődött a lakáshoz. A párom meg eleve nehezen szakadt el szerintem otthonról, viszont elég nehéz időszakban költözött el, pár hete a nagymamája halt meg, az anyukája emiatt nyilván el volt keseredve, az apukája meg szeptember óta kemoterápiára jár, mert szeptemberben daganatra műtötték. Emiatt nyilván gyengébb, több segítségre szorul.
Felvetettem a páromnak, hogy legalább egy hónapig talán választania kellene köztem és a szüleim között, főleg a járványra tekintettel. Buszozik, villamosozik mikor hazamegy, csak elmegyünk boltba, ő ugyebár találkozik az apukájával is, aki hetente jár a kórházba, ahol mégiscsak betegek vannak és különben is, azért kórházakban terjedhet jobban a vírus. Én nem akartam bunkó lenni, de emiatt felvetettem neki, hogy döntsön: vagy egy hónapig velem van és a szüleivel nem találkozik egyáltalán, vagy hazajárkál hozzájuk, de akkor engem nem lát, mert én kockázatosnak tartom.
Persze ha én akkor találkoznék anyukámmal, ő meg az ő szüleivel nem, biztos mérges lenne, de amúgy az én anyukám csak boltba megy és ennyi, nem is dolgozik, kezelésre nem jár, még a testvérének is lemondta a találkozót, tényleg sehova nem megy, ezért kevésbé tűnik kockázatosnak, mint a párom szülei. Az én anyukám fél a vírustól, nyilván az sem lenne szerencsés ha a párom szülei elkapnák, az édesapja kemoterápiát kap, nem valami erős, az édesanyja jobb állapotban van, de neki meg tüdőrákja volt évekkel ezelőtt, tudtommal kivették a fél tüdejét emiatt és azért vannak alapbetegségei. Az én anyukámnak is van, nem is egy.
Én túlzom el, amikor kockázatosnak tartom ezt a heti hazamenetelt?
Amúgy én megvagyok így, főleg, hogy apukám sincs már, szeretnék anyukámmal is néha azért találkozni, de bizonytalan vagyok.
A párom azt mondta, inkább a szüleivel lenne akkor, és nem vele, az apja betegsége miatt, hogy el tudja kísérni a kezelésekre, meg mi van ha rosszul lesz valamelyik, vagy ha kell nekik segíteni valamibe, amit egyedül nem tudnak megcsinálni. Az anyja sajnos sok mindenhez nem ért, az apja meg nincs valami jó állapotban, otthon is kilóg belőle valami cső, infúziót kap otthon is.
Azért sajnálnám is közbe, ha egy hónapig nem látnánk egymást, mert kezdek besokallni már a sok problémától, meg azért csak hiányozna a párom, mivel szeretem. Meg irigylem azokat, akik úgy tudnak együtt lenni, hogy a szüleiknek semmi baja.
Úgy vagyok vele, hogy a szüleitől sem akarom elidegeníteni a párom, de közbe rosszul is esik, hogy nem lenne velem.
Tavasszal még nem volt a közös albérletünk, külön voltunk a karantén idejére, de akkor meg az apja nem volt beteg, akkor az enyém volt beteg és az is volt az utolsó tavasz amit vele tudtam tölteni.
Ilyenkor eszembe jut, hogy az ő apjáról is, honnan tudjam, meddig él.
Szóval most mi a jó? Együtt szülők nélkül, vagy otthon a szülőkkel egymás nélkül? Vagy eleve francba a vírussal, menjünk össze-vissza?
Komolyan nem tudom.
Te pontosan tudod hogy milyen elveszíteni egy szülőt, most mégis azt várod attól akit állítólag szeretsz, hogy mondjon le az apukájával töltött utolsó időkről. Ez így elég gusztustalan.
Én is elveszítettem már édesapámat, de ha az én párom azt mondta volna hogy egy hónapig ne látogassam, ne járjak hozzá segíteni, kemóra járni meg vele lenni amikor beteg, hát én azonnal kitettem volna a párom szűrét mert ez rohadtul felháborító még gondolat szintjén is.
A helyében akkor is odaköltöznék ekkora bajban, ha nincs járvány. Te meg még hermetikusan el akarod zárni a beteg apjától.
Én ezt sem tolerálni, sem megbocsátani nem tudnám neked.
Baromira megértelek, felénk is a vírus miatt van hasonló helyzet.
Elég nehéz döntés szerintem számodra és a párod számára is ez az egész.
Szerintem nem bunkóság, hogy aggódsz az egészségetek miatt, hisz ki ne aggódna?
A megfelelő megoldás az lesz, amibe meg tudtok egyezni.
Esetleg fel lehetne hozni úgy a témát, hogy felajánlod, hogy költözzön 1 hónapra a szüleihez, ha szeretne, ezzel lényegébe mindenki egészségére figyelve, hisz nem tömegközlekedik az utazás során, már kevesebb kontaktus.
Ezzel nem egy olyan döntés elé állítva, hogy 2 fél közt válasszon, hanem csak elfogadja-e az ajánlatot vagy nem.
Ha esetleg nem, akkor te is hazamehetsz anyuhoz x időre, ezzel őt kevésbé veszélyeztetve.
Ha jó a kapcsolatotok szerintem mindketten megérthetitek a helyzetet és nem azon az 1 hónapon fog múlni minden.
és te máshonnan nem kaphatod el? csak a párod apjától, a párodon keresztül?
ha anyád fél a vírustól, akkor te minek mászkálsz hozzá?
nagyon szánalmas az érvelésed..
Tehát úgy vagy vele hogy az apja úgyis el fogja kapni a kórházban de érte nem kár mert amúgy is rákos, úgyhogy mindegy, te viszont rettegsz hogy az apján keresztül hozzád meg anyádhoz is elér a vírus?
És miután ezt elmondtad a párodnak, nem dobott azonnal?
Kettős mérce.
Ő nem járhat az apjához nehogy a te anyádnak baja legyen.
Te jársz az anyádhoz és az ő apjának nem lesz baja.
Egy kapcsolatban mindkét félnek ugyanazok a jogai. A te verziódban ez nem így van. Így azt javaslom, hogy a szegény párod akkor jár a legjobban ha szakítottok.
A maximásis (bár korántsem teljes) biztonságot az adná, ha mindketten hazaköltöznétek a szülőkhöz, és nem találkoznátook egymással, amig legalább napi 100 alá nem megy az új covid pozitív esetek száma, úgy hogy ez a tesztelteknek nem több mint 5 százalékát teszi ki. Legjobb, ha a munkátok is otthonról végezhető, és csak a legszükségesebb okokból hagyjátok el a lakást, minden óvintézkedés betartása mellett.
Ez komoly erőpróba lesz a kapcsolatotokban. Talán képzeld azt, hogy háború van, és a párodat kivitték a frontra. Ti legalább telefonálhattok, sőt akár videóbeszélgetést is folytathattok egymással.
Nekem még mindig nem megy felfognom, hogy honnan jött a Kérdezőnek ez az 1 hónap?
Mi lesz 1 hónap múlva, azon kívül, hogy egyre jobban megyünk bele a télbe és a vírusba?
Vagy ennyi időt adott a Kérdező a vírusnak és nincs apelláta?:D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!