Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Család miatt szakítani? Kinek van igaza?
Sziasztok!
Szeretném a segítségeteket kérni. Fél éve vagyunk együtt lassan a párommal, komolyan álltunk ehhez a kapcsolathoz mindketten.
Vidéken született, ott gyűlik össze a család náluk, amikor rendezvény van. Egy darabig mentem, mentem, így-úgy, de nagyon mások a szokásaik, mint az én családomnak, nekem nem komfortos. Hajnalig fent vannak, én korán fekvős vagyok, péntek munka utántól egészen vasárnap estig tart náluk minden program, stb.
Egy ideje ezen veszekszünk, ő elvárná, szeretné, hogy ott legyek vele minden ilyen hétvégén. Az utóbbi 3 alkalommal nemet mondtam, betegség, munka és saját családi összejövetel miatt.
Egyre többet veszekszünk ezen, szerinte nem is szeretem, ha nem megyek vele, mert tudom, neki ez fontos, és ha ő nem tud engem pl. erre rávenni, akkor jött a zsarolás, hogy innentől akkor neki nem komfortos nálam aludni, nem is fog, sőt, hétköznap se nagyon alszunk majd együtt, mert ő akkor fáradtabb másnap, és ez, meg az, meg amaz is másképp lesz, innentől ő se fog a kedvemre tenni, ha én se teszek.
Hiába próbáltam elmagyarázni neki, hogy alkalmankén 6-8 óra, egy nap teljesen belefér a családjával, akár vidéken is, de a saját családommal nem programozok péntektől vasárnapig, nem kényszerítem őt én sem erre, ez így nem korrekt.
Van saját családom, velük nem tölt ő sem ennyit ( erre az volt a válasza, hogy mert nálunk nincs is ilyen program. Igen, valóban nincs péntektől vasárnapig program, mert nem vagyunk ilyenek, dafke pedig miatta nem is fogunk ilyet szervezni).
Mi a megoldás szerintetek? Nekem kellene mennem fogamat összeszorítva, ha úgy alakul, havi 3 hétvégén, vagy neki kellene belátnia, hogy nem vagyunk házasok, és sok, amit kér?
Mit reagáljak a szankciókra? "Ő korrekt, ő sem erőszakolhat rám semmit, én se őrá".
Köszönöm a tanácsokat!
És még annyit hozzátennék, a telken külön lakásom van, amikor ő van "nálunk", ott vagyunk, nem a szüleimmel egy lakásban vagyunk.
A saját, külön lakásomban vagyok vele nálam, ahogy ő is az albérletében van velem, ha én vagyok ott. Teljesen kettesben itt is, ott is.
Azért kérem a tanácsotokat, mert szeretem őt, nem szeretnék szakítani, de ezt így nem lehet.
válasza:
válasza:"Mit tehetnék, hogy megértsen? Hogy helyrehozzuk ezt?"
Nekem ez egyre inkább lelkileg bántalmazó kapcsolatnak tűnik. Nem tudsz tenni semmit, mert a másikat nem tudod irányítani és rávenni dolgokra (ami vicces, mert ő ezt akarja veled csinálni). Ő nem ért meg, mert nem akar megérteni, ő azt akarja hogy az igényeit kielégítsd. A bűntudatkeltés és hibáztatás, irányításra való hajlam messze nem normális, de azt hiszem ezt nem kell magyarázni.
Gondolj bele csak egy pillanatra abba a mondatba, hogy én se akarok sokszor veled aludni (mégis áldozatot hozok és megteszem érted). Jajj de kegyes! Ez a szerelem, tényleg?
Már egy olyan sejtésem is van, hogy a saját családodtól direkt akar elvágni, hogy fokozatosan távolodj tőlük és majd idővel ő legyen az egyetlen, akivel lenni szeretnél (hogy még jobban befolyásolhasson és irányíthasson, ezáltal függj tőle).
Szerintem menekülj tőle mielőtt nagyobb kárt okozna benned.
Közben válaszolnék. Szülei is, ő is Pesten élnek, testvére van a párjával vidéken, és a távolabbi rokonok.
Ők elvileg nagyon összetartó család, csak sokan gyűlnek össze, akkor viszont kiélveznek minden percet.
Hogy kinek van hangja a családban, nem igazán tudom, szerintem mindenki másnak.
Olyat is mesélt, hogy mikor nélkülem volt ott és látta a testvérét ölelkezni a párjával, irigy volt, életében talán először más boldogságára, hisz neki is van párja, na de hol???
És háromból háromra nem jelentem meg, a teljesítményem nulla.
válasza: válasza:Ez kemény.
Nekem is volt hasonló..de csak hasonló, ott a húgát vinnünk kellett magunkkal mindenhová-velem egy idős lány volt, ráadásképpen tuskó és féltékeny. Ha nem vittük, akkor az anyjuk kikelt magából. Nyaralásra is.
Ja meg minden program attól függött, hogy a családja mit tervez.
A nyaralás után telt be a pohár. Én két évig bírtam.
Nekem nem egy kutya összezárva lenni péntektől vasárnapig a családjával kéthetente legalább azzal, hogy egy héten EGY hétköznap este én ott aludjak nála. Ő szívesen programozna 10ig, 11ig, így tudunk, mert közelebb lakik.
Én 9 körül legkésőbb el kell induljak haza, ha 11kor ágyban akarok lenni. 6kor kelek minden reggel.
Este munka után fél6, 6 körül tudunk összefutni, Hattól kilencig lenne időnk, vagy ott alszom utána, elvagyunk 10-11ig.
Nem minden este alszom ott, sőt, nem is neki kell nálam aludnia..
Ez egy kutya a családjával?
válasza: válasza: válasza:Nem ez egy kutya, hanem a viselkedèsed. Ő balhèzik, ha te nem teszed, ami neki jól esne, de te is ugyan azt csinálod, ha arról van szó, ami neked lenne jó. A szituációkat felesleges összehasonlítani, mert teljesen más tèszta a kettő.
Alapjában vève veled èrtek egyet, èn biztos hülyèt is kapnèk, ha majd minden hètvègèm azzal telne, hogy a párom családjával jópofizom. A saját családommal nem lenne ehhez kedvem ilyen sűrűn, nemhogy másèval. Az meg valóban teljesen normális, hogy hètköznap ahogy tudtok, együtt alszotok. Egyèbkènt neki ebben mi nem komfortos? Mièrt nem akar annyira nálad aludni?
Viszont ezt a hisztizèst, erőltetèst a te oldaláról is el kellene kaszálni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!