Miért mondják a megcsalást elítélő emberekre, hogy ők erkölcscsőszök?

Aki szerint a hűség emberfeletti áldozat, és ő maga vagy nem képes rá, vagy csak hatalmas erőfeszítéssel, az nem tudja elhinni, hogy sok embernek ez a természetes.

Úgy van vele, hogy ez itt csak hazudozás, süket duma, és biztos benne, hogy az a válaszoló is csalja a párját.

Kicsit facebook mintára: ott is mindenki szép és boldog, tökéletes a kapcsolata. Az is ezt a képet mutatja, akiről mindenki tudja, hogy ez nem igaz. Így egy idő után sokan akkor se hiszik el, hogy xy boldog, ha tényleg az.

Mert a hűtlen embereknek is valamivel védekezniük kell, azért mondják.

Tény, hogy nem minden eset egyforma, pl. nem ítélném el egy amúgy is megromlott kapcsolatban, ami a végefele jár, ahol mindkét fél tudja, hogy gondok vannak és nincs jövője a kapcsolatnak, legalábbis ha a kapcsolat “mosoly szünet” időszakában történik az ilyen. Egyik ismerősöm a megcsalást követően instant szakított a párjával, hogy együtt lehessen a másikkal. A exe neheztelt rá emiatt, adta neki a lelki fröccsöt. Szerintem az ilyen eset nem elítélendő.

Az olyan eseteket is megtudom érteni, amikor a középkorban kényszer házasságra bírták az embereket és nem sajátmaguk választották a boldogságukat. Manapság is talán léteznek olyan emberek, akik valami külső kényszer hatására házasodnak meg.

Csak a kétszínű játszadozás elítélendő, amikor éveken keresztül hazudozik a párjának, megjátsza a nagy szerelmet.

Nem muszáj monogám emberrel kapcsolatban lenni, meg az alkalmi kapcsolatok is eleget tesznek annak, ha valaki szexre éhes, meg szereti egyszerre több nővel/férfival. Minek ehhez párkapcsolatot áltatni és rabolni a másik idejét?