Esküvő előtti pánik, most találtuk meg egymást, ilyen a sors?

Annak idején én ilyesmi kérdéseket tettem fel magamnak hosszú kapcsolatban, próbálhat válaszolni ő is:

Vonzódsz a vőlegényéhez szexuálisan? Vagy már csak azért szexeltek mert szeretik egymást?

Érzed azt, hogy egyek vagytok a vőlegényeddel?

Ha ágyhoz kötött beteg lenne hirtelen szívesen ápolnád? Képzeld el, hogy nyugdíjasok vagytok mindketten. Meglátod a férjed, a mostani vőlegényed. Mit érzel most? Örülsz a férjednek?

Ha bizonytalan valamelyik kérdésben, akkor az azt jelenti, hogy nem érdemes folytatni.

Nézd, én megértelek, 10 hónapig voltam egy férfival, aki akkor 8 éve volt kapcsolatban, ők még nem készültek házasodni pár hónapon belül, de az eljegyzést már tervezgették (diplomázásra vártak és utána akartak eljegyzést összeköltözést és utána mindent szépen sorban).

Én tudtam ugye, hogy van az a nő, az elején még el is hittem, hogy majd talán szakít vele miattam... el is hittem végig, hogy szeret és én is szerettem. Aztán végül is összeköltöztek, másik városban mint ahol velem volt (addig amíg velem volt, ők távkapcsoatban éltek, minden hétvégén vele volt, minden hétköznapot velem töltött...)...

Utána nem igen találkoztunk, csak tényleg ritkán, kb félévente, társaságban főleg.

Azóta ők is szakítottak, de csak kb 2 évvel az után, hogy ennek velem vége lett.

Viszont amire én rájöttem, hogy amíg benne voltam, teljesen máshogy láttam a dolgot. Utólag hülyeség volt, messze nem volt ő annyira nekem való, mint akkor gondoltam, az a majdnem-elérhetetlenség felturbózta azért az érzéseimet. Illetve az, hogy így csalta a barátnőjét megint csak elég gusztustalan volt, és igen, az is, hogy gyakorlatilag engem meg vele csalt, mivel nem csak összejártunk dugní, hanem tényleg rengeteg időt töltöttünk együtt és én hülye bele is szerettem. És pont ez az, amiért azt mondom, hogy engem is csalt, mert ha csak dugópajtik lettünk volna tisztán, akkor nem számítana, hiszen több dugópajtija gond nélkül lehet valakinek párhuzamosan, az nem megcsalás. Még ha ez technikailag nem is az, semmivel sem jobb. Ha valaki házasságban él, de már nem élnek házaséletet mert már réges rég kihűlt a kapcsolatuk és csak a gyerekek miatt tettetik, hogy együtt vannak, de már talán egy ágyban sem alszanak, és valaki így tart szeretőt, akkor az a szeretővel szemben nem megcsalás és most őszintén, még érthető is. De ha mindkét irányban vannak érzelmek, akkor az mindkét irányban gusztustalan.

A normális megoldás az lett volna, hogyha miután másodszor együttvoltatok, akkor legkésőbb felmondja az esküvőt és szakít a férjével. Vagy veled szakítja meg a kapcsolatot, még ha ez azzal is jár, hogy fel kell mondjon. Akkor csak kérje át magát máshova a cégnél, multiknál megoldható szokott azért ez lenni. Mert az, hogy más is érdekli 9 év után, megtörténik. Az, hogy ő ezt nem tudja kezelni és belemegy valamibe már nem igazán elfogadható, de én annak a híve vagyok, hogy EGY ilyen botlás egy életben elfogadható. Tehát ha már az előző pasiját is megcsalta, akkor nem, de ha az egész életében ez volt az első, akkor oké. Nem tudta, hogy ő tudja-e az adott helyzetet kezelni. Mostmár tudja. Mostmár kezelje. Ha egynél többször megteszi, ugyanazt ráadásul, akkor kész, vége. Két lehetősége van, hogy megmaradjon a gerince, vagy szakít a vőlegényével vagy nem, de elmondja neki és otthagyja a munkahelyét, ami a kísértést jelenti jelenleg. Ha ez meggyőzi a vőlegényét arról, hogy komolyan gondolja, és ad neki még egy esélyt, akkor örül.

Mivel nem így viselkedett, nem érdemes... Mi lesz veletek majd 8-10 év múlva, ha már te leszel unalmas?

Az a véleményem, hogy ezt bizony a nőcinek kell eldöntenie, nem nagyon tudsz ebben tanácsot adni neki. Az ő élete, neki kell megemberelnie magát. Húzós dolog ez és tényleg gáz ennyivel az esküvő előtt lemondani a dolgot, de mivel jobb egy olyan emberrel összekötni az életét akit igazából már nem szeret, csak tiszteletből (bár ez megdőlni látszik azzal, hogy tul. képpen veled csalja a párját) és becsületből hozzámenni valakihez? A legnagyobb gyötrelem egy ilyen alapokon nyugvó házasságba belekezdeni, miért, minek? Már hazugságon alapulna az egész, a kis kalandotok meg valszeg utána is folytatódna, ami meg már házasságtörés..utána válás, stb. Megkímélné magát és a "jövendőbeliét" egy rakás felesleges és gyötrő tortúrától, ha össze bírná szedni a bátorságát és nemet mondani az esküvőre, bár amilyen karakán és talpraesett a legtöbb mai nő (és férfi is) nem lesz elég vér a pucájában h megtegye, inkább vergődik tovább és halmozza a problémáit.

28F