Minden pasi megcsalja a feleségét, vagy csak én vagyok ilyen szerencsétlen?

Megbeszéltünk mindent. Újra kezdjük.

Amikor megszületett a lányunk, 5 éve, kezdett tönkre menni a kapcsolatunk. Ebben én ugyanúgy hibás voltam, mint ő, elismerem. Nem mentem vele szexelni a másik szobába, már szinte csak kötelesség volt. A boldogtalanságom a rossz munkánknak, a magas hiteltörlesztés miatti rengeteg munkánknak tudtam be. Állandóan stresszesek, fáradtak és kimerültek voltunk. Már nem is beszélgettünk, ez nagyon hiányzott mindkettőnknek. Talált magának valakit, aki meghallgatta, mikor én mással voltam elfoglalva. Majdnem kirúgták, mikor 8 hónapos terhes voltam, nem akart ezzel terhelni, és vele ki tudta beszélni magából. Nehéz volt a terhességem vége, aztán a szülés, utána egyedül a 2 gyerekkel, gondolkodni sem volt időm. Most is csak azért raktam össze, mert találtam 1 üzit, és csend volt, gyerekek aludtak, el kezdtem gondolkodni. Tényleg elég nyilvánvaló volt...

De 4 hónapja felmondott, szakított vele, és azóta TÉNYLEG olyan a kapcsolatunk minden téren, mint még soha sem volt.

Nagyon megbánta, állandóan sír, lefogyott vagy 10 kilót az utóbbi 4 hónapban, annyira emésztette belülről a dolog.

Szóval picit még büntetem, aztán mostantól figyelni fogunk egymásra, így leszünk EGY CSALÁD.

Én amúgy SOHA nem kezdenék nős pasival, mert ahogy 1 válaszoló írta itt, ahhoz mérföldekkel többet kell nyújtani, mint a feleség, hogy hosszú távon a tied lehessen. És 1 punci sem ér fel azzal, hogy látod a gyerekeidet felnőni nap mint nap. Szóval először váljon, aztán jöhetne hozzám. Hidd el, te is be fogod ezt látni nem soká!!!