Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Voltatok így, hogy toxikus pasi után minden más pasi unalmasnak tűnt?
Valahogy próbálom túltenni magam a barátomon, aki nem volt pozitív figura a számomra, mert sokat csalt es párhuzamos kapcsolatot folytatott. De viszont minden ismerkedésem elakad, egyszerűen sírhatnékom van, mikor új pasit ismerek meg, olyan laposak, unalmasak, üres lélek üres fej, nem vlt jobb az ex sem, de legalább ágyban profi volt, hamar állt fel a farka, nem kellett állítgatni daruval es bűvőlni, tele volt energiával, mindig kapható volt mindenre, szerettem vele időt tölteni, mivel egyszerűbb ember vlt , mellette önmagam lehettem.
De viszont hazudott es csalt igaz mindig tagadta, ahogy “illik” és a hibáit sose látta be
De nem tudok ismerkedni senkivel mert mindenki gyász, unalom es mintsább lefekudjek veluk inkabb bármi más
Már fiatal sem vagyok, 48 éves
Emiatt is nehéz
Ez csak atmeneti idöszak, hogy így érzem vagy szerelmes vagyok ?
"Próbált jó útra terelni, de kompromisszum helyett lezártad, hogy toxic. A problémákat meg kell beszélni."
Mit beszélsz meg azon, ha a másik hazudik, soha nem ismeri el, ha bármiben hibázik, ráadásul megcsal, és amikor ezzel szembesíted, letagadja?
Mégis mi a bánatot tudsz ezen megbeszélni???
"ráadásul megcsal, és amikor ezzel szembesíted, letagadja?"
Nem tudjuk, hogy valóban így volt-e, csak te állítod.
14
Nem én állítom, hanem a kérdező írta tényként.
Esetemben nem toxikus, csak házas és kicsit olyan... "őrült", de az a jóféle, nem pszichiátriai eset. Hozzá képest mindenkit nullának, semlegesnek érzek, bár ugyanúgy vagyok, mint #6, hogy mielőtt őt megismertem, már akkor is. Nincs baj a kinézetükkel, intelligensek, kedvesek, rendesek és minden, ami kell, de kín rávenni magam még egy randira is velük, annyira nem mozgatnak meg, nem indítanak be.
#8 javaslatához pedig részemről annyit fűznék hozzá, hogy voltam és vagyok egyedül eleget, nem akarok egész életemben, abból is megárt a sok... Kérdező már 48 éves, hová várjon, hová legyen egyedül? Én még csak harmincas vagyok, de már ebben a korban is nehéz, egyre kevesebb a független és azok is ilyen langyos, lapos kedvesrendeskék vagy rosszabbak.
Az ilyen nők miatt nem vágyom párkapcsolatra, jól elvagyok inkább egyedül, nem kell alkalmazkodnom senki lehetetlen elvárásaihoz. Ágyő!
49/F
Az ilyen nőket, mint például a 11:48-as, nem tudom sajnálni. 30 feletti és még mindig egyedül él, jobb híján házas férfiakkal hetyeg, mert az izgalmas, nem pedig a férfi, ő csak azt hiszi.
Inkább nézne magába az ilyenek többsége, hogy ebben a korban miért vannak még mindig egyedül.
Talán nem csak a kedves rendes jófiúkban van a hiba. Mellesleg honnan tudja hogy milyenek valójában, ha még egy randira sem hajlandó velük.
"Mellesleg honnan tudja hogy milyenek valójában, ha még egy randira sem hajlandó velük."
De, általában több randira is ráerőltetem magam, előtte is kiderül rengeteg minden chateléskor. "Adok esélyt", mert minden racionális érv emellett szól. Egy idő után, ez olyan 2 hónap max, viszont már nem tudom tovább erőltetni, hiába aaannyiranormális. Nekem vonzalom nélkül nem megy hosszabb távon, addig is csak nyögvenyelősen. Ezért vagyok egyedül. Aki el tud tekinteni a kémia hiányától cserébe azért, hogy minden más rendben van, az nincs már tizenévesen sem, az elégedetten le tud élni egy életet szex nélkül vagy béna maszatolással. Valahol irigylem őket, nyilván így működve sokkal egyszerűbb...
#16 [11:48]
19-es: "az nincs már tizenévesen sem"
Mi nincs már tizenévesen sem...?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!