Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Akik dobták a szeretőjüket azért, mert nehezen hozta meg a döntését, hogy őt vagy a (házas)társát választja. Végül kit választott?
Nekem volt szeretőm kb 1 évig, én elváltam miatta, őt elvettem, lett gyerekünk és boldogok vagyunk. 🤷🏼♂️
Ettől függetlenül, adom, amit feljebb írtak. Sokan csak sexre tartják őket és hogy miért mennek bele a nők? Hát azért, mert a férfi kiszakad arra az X időre, addig van energia udvarolni "az új kapcsolat" érzés. A nő akkor azt kapja amit minden nap szeretne. 🤷🏼♂️ Elhiteti magával, hogy ha ezzel a férfivel lenne, minden nap ilyen szép lenne... És ebben a hiú ábrándban ringatja magát.
Lepontozhatnak a nők, de ez így van.
Nekik van 1 jó tanácsom. Nem így lenne! Ahogy az asszonyt megunta, úgy téged is megfog. De van arra is esély, hogy nem így lesz, viszont ott a nőnek is tennie kell! Nem csak várni a szőke herceget minden nap. 🙋🏼♂️🙋🏼♂️🙋🏼♂️🙋🏼♂️
"Elképzelhető, hogy ha szakítok a szeretőmmel, pár nap esetleg hét múlva megjelenik és közli, hogy engem választ és elválik?"
Elképzelhető, de elég kicsi a valószínűsége.
"A sztoriban elég mély érzések vannak, ezért szeretnék végre tisztán látni."
Akkor nem vele kéne erről őszintén beszélgetnetek?
Megértem, hogy nem válaszoltál azokra a kérdésekre, hogy mióta tart a viszonyotok, ígérte-e valaha, hogy elválik, és hogy mi volt a közös jövőképetek, ha volt, amikor belekezdtetek ebbe a kapcsolatba.
Megértem ha ezek a kérdések érzékenyen érintenek, mert ha őszintén végiggondolnád ezekre a válaszokat, akkor talán szembe kéne nézned azzal, hogy közel sem biztos, hogy a szeretőd többet szeretne tőled, mint ami most van.
Lehet is ismeretlenül, minimális konkrét információra alapozva találgatni, hogy nektek lehet-e közös jövőtök, ami túlmutat ezen a titkos kapcsolaton, meg mindenki más tapasztalatára alapozva megpróbálni megjósolni, hogy mi lenne a következménye, ha lenne bátorságod meglépni, hogy kilépsz ebből, amiben most vagy, és választania kell kettőtök közül.
Ha nem csak hiszed, hogy ezek a mély érzések nem egyoldalúak a részedről, hanem valóban így is van, akkor vele kéne tisztáznod, hogy milyen szerepet szán neked az életében.
Van olyan barátnőm, aki olyan férfi szeretője több, mint húsz éve, akinek a megismerkedésükkor óvodás, illetve kisiskolás fiai voltak. Abban reménykedett, hogy ha majd nagyobbak lesznek a gyerekek, felnőnek, stb.....
A férfinak azóta minként fiától van egy-egy unokája. Máig a feleségével él, a barátnőm meg a szeretője. Lemondott a saját gyerekről, pedig szeretett volna. Negyven felett egyedül él.
Én ilyen sehová nem vezető, zsákutca kapcsolatra egy évet sem dobnék rá a saját életemből. De te tudod, a saját életed.
53 Mert negyvenen felül nem élet az élet csak gyerekkel. Barátnőd valószínűleg így volt boldogabb. Ki ki mit választ.
Én is voltam szerető , nem egyszer, de volt hogy megérintett. Ő nem váltott én nem állítottam választás elé. Pedig nem vágyom gyerekre.
Sőt még egy túl komoly kapcsolatra sem.
De amit nyújtott nekem nem volt elég.
"53 Mert negyvenen felül nem élet az élet csak gyerekkel. Barátnőd valószínűleg így volt boldogabb. Ki ki mit választ."
Igen, ki mit választ.
De attól, hogy van élet 40 felett gyerek nélkül, ő még tarthatja rossz döntésnek, hogy nem lépett ki ebből a kapcsolatból, amíg még
lett volna esélye arra, hogy anya legyen.
Mivel a szeretője semmiképpen nem akart közös gyereket, ő negyven felett megpróbált több alkalommal "asszisztált reprodukciót", utoljára két lombikprogramot külföldön. Nem sikerült.
Nem tudom, hogy így boldogabb-e, vagy úgy lenne, ha nem dob rá erre a kapcsolatra 20+ évet az életéből, hanem kilép akkor, amikor még nagyon mást irányt vehetett volna az élete valaki mással.
Az ő élete, az ő döntése. Senki nem tudja, nem tudhatja, hogy "mi lett volna, ha ...?"
Csak azért írtam le a történetét, hogy van ilyen is, hogy valaki képes több, mint 20 évet várni, és reménykedni hiába, hogy a másik majd elválik, ha nagyobbak lesznek a gyerekek, majd, ha felnőnek, majd, ha elköltöznek otthonról, majd ha ....
Milyen lett volna esélye? Hát mást szeretett!
Szült volna a jóskának, mert jóska szingli?..eszem megáll.
Neki akkor így jó volt. Utólag megbánni szerelemet meg baromság
"Neki akkor így jó volt. Utólag megbánni szerelemet meg baromság"
Ha bán valamit, akkor nem a szerelmet, hanem azt, hogy több, mint húsz éven keresztül gondolta és elhitte, hogy ő is ugyanolyan fontos a másiknak, neki is mély érzelmei vannak iránta, és csak idő kérdése, hogy felvállalja a kapcsolatukat.
Szerelmesnek lenni nem jelenti törvényszerűen azt, hogy vak vagy a valóságra, és olyan döntést hozol a saját életeddel kapcsolatban, ami miatt utána éveken, évtizedeken át szenvedsz.
Mondanád valakinek, hogy jó ötlet egy alkoholistával, drogfüggővel, szerencsejátékossal együtt maradni, ha szerelmes belé, vagy akkor is önsorsrontásnak gondolnád?
"Szült volna a jóskának, mert jóska szingli?..eszem megáll."
Ne álljon meg olyantól, amit senki nem mondott, még csak nem is sugalmazott.
Szerinted ha nem ragad benne kb. 25 évig a szeretői viszonyban, hanem kilép pár év után, mikor látja, hogy reálisan nézve ebből nem lesz közös élet, és feldolgozza a szakítást, mint bárki más, soha életében nem lett volna többé szerelmes, és esélytelen lett volna, hogy legyen egy boldog párkapcsolata, gyereke, gyerekei?
Nyilván volt oka, hogy nem lépett ki ebből, de ha megteszi, nem az örök magány lett volna az alternatíva.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!