Hogy érjem el, hogy ő is akarjon gyereket?

3-as válaszolónak igaza van!

Szereted...azért mentél hozzá.

De akkor is tudtad, hogy nem akar gyereket. Akkor dönt így az ember ha képes lemondani a gyerekről.

Rossz döntést hoztál de ezt úgy sem fogod belátni....és hát igen nem most 37 évesen kellett volna ezen elkezdened aggódni.

Szóval a lehetséges jövőképed:

- ha gyereket akarsz akkor muszáj lesz elválnod, mert a férjed akárhogy is van maximum legjobb esetben sajnálatból csinál veled gyereket. Persze ez is több mint a semmi, hisz a gyerek meglesz a férjed meg csendben elviseli és talán teljesíti apai feladatait.

- De az is lehet, hogy a férjed fog elhagyni téged, gyerek utám de lehet még előtte.

- Elválsz szépen. Remélhetőleg megismersz valakit és kb válás után másfél évvel közel a 39-hez lehet egy gyereked.

- elválsz de lehet, hogy évekig nem találsz majd senkit és már bőven 40 felett jársz amikor már nem igazán kéne gyerek....

- elválsz majd egyszer megismersz valakit, de ők sem akarnak majd gyereket és beletörődsz de őt is szeretni fogod és boldogan éltek

- elválsz és lehet, hogy egy már gyerekkel rendelkező férfit találsz és így lesz egy fél gyereked.

Dontsd el,a ferjed fontosabb neked,vagy az,h legyen gyereked....ha az utobbi,annyira akarod,hogy ha ugy adodik,egyedul is felneveled?

Mert ha a ferj akarja is a gyereket,nem biztos,hogy jo apa is lesz..pláne ha meg nem is akarja...

37 évesen azt is kalkuláld bele, hogy sokan küzdenek évekig a babáért már 27 évesen is. Nincs arra garancia se a pároddal, se új partnerrel, hogy elsőre sikerül.

De azt ő ennyire vállalja be, hogy hónapokig időzítve szexeltek, vitamint, hormonokat szedsz, netán lombik lesz a vége?

Lehet, hogy elsőre teherben maradsz. De évről évre csökken az esélyed. Gondolom, a férjed se egy termékenysége csúcsán levő 25 éves. 40 felett a férfiak termékenysége is meredeken zuhan.

Te vagy a hibás, nem kellett volna hozzámenni ha a szaporulat fontos neked, róla meg tudod, hogy neki nem kell gyerek.

Ha annyira kell, válj el, de vele nem szabadna erőszakosnak lenni, nyaggatni, hisz nem akar, és nem is érdemes, mert úgyis a nyakadon maradna a gyerek. Ha valami kínod van, megkapnád az arcodba, hogy TE akartad azt a gyereket, neveld te, cseréld a szaros pelenkát te, hallgasd te ha üvölt stb stb.

Olyan max a filmekben van, hogy apuka kézzel-lábbal tiltakozik a gyerek ellen, aztán a csaj titokban mondjuk szándékosan teherbe esik mert direkt nem szed bogyót (ami amúgy undorító húzás), és a pali mintaapuka lesz. A "majd megszereted ha megszületik" a való életben nem működik. Ilyenkor a való életben többnyire az van, hogy apu inkább bárhol máshol van, mint otthon, de ha haza is megy, semmiből nem fogja kivenni a részét ami a gyerekkel kapcsolatos, hisz neked kellett annyira. Oldd meg.

Aki nem akar gyereket, annak SOHA nem lesznek iránta olyan érzései, mintha akarta volna, még ha rá is kényszerítik, pl fenti példával a genetikai apa szerepét. Ezért nem szabad ráerőltetni. Csak te fogsz szívni, de nagyon sokat, ilyen esetben. Meg a gyerek is később mert lesz valaki aki elvileg az apja, de a gyakorlatban szarik rá.

Mit tegyél? Törődj bele, vagy engedd el, had találjon magához való párt, te meg keress valakit aki csinál neked gyereket. Ennyi.

Apu mindig két gyereket akart.

Aztán anyu terhes lett velem.

Kb 9 éve volt egy nagyon őszinte beszélgetésünk, ahol elmesélte ezeket. Hogy ő szeret a maga módján, de valahányszor rám néz, eszébejut, hogy anyu átverte (spirálja volt, levetette és nem szólt. Szülés után tudta meg a dokitól, hogy nem is volt spirálja)

Hogy mit okozott ez nálam: beteges megfelelési kényszert a ferfiak felé(csak pár példa: az egyik exem a kövét csajokat preferálta, ezért 110kilóra híztam. Előtte 50kilós gebére éheztettem magam egy másik pasi miatt. 175centi vagyok), apakomlexust, szeretetprostitúciót.

Ha szereted a férjed, és szereted a meg nem született gyermeked, ilyesmit nem csinálsz.

28N