Lusta, cel nelkuli de jo ferj, vagy aktiv, tervekkel teli szereto?

Ribizli.

Dobbants a szeretővel.

Lehet, hogy te poliamor vagy. A férjeddel szex sincs, mégis jobban szereted és látszik, hogy megrázkódtatás nélkül fenn tudsz tartani egyszerre több kapcsolatot. Még titokban is, hát még ha nyíltan menne. El is viseled-e ugyanezt a másik oldalról? A két férfi sem monogám, legalábbis úgy csinálnak. Nézz utána mi a poliamoria. Ha ez így van, akkor soha nem leszel meg jól tartósan egyetlen kapcsolatban.

Úgyhogy a megfejtés vagy egy harmadik, vagy hogy megtartod mind a kettőt, de akkor én inkább nyíltan tenném, az hosszú távon is működhet.

25! Miért kéne belegondolnia? Ha az anyja így gondolkodik, akkor ő meg se születik (bár ez nem törvényszerű), nem veszít semmit, hiszen foglama sincs semmiről.

Sokan a jó, pörgős, élményekkel teli életet választják a kakis pelenka helyett. A kérdező nem önző, hanem nagyon is realista, és intelligens az írása alapján, csak hozzád hasonló breederek sose fogják fel, hogy mekkora bullshit egy gyerekcentrikus, álmok nélküli életet élni, és, hogy a panel melletti kisbolton túl is van élet. ;) mellesleg az emberiség kihalására sajnos aligha van esély, pedig tennénk egy szívességet a bolygónak, ha más nem, a hozzád hasonló lekorlátolt tardok miatt is ^^

Kérdező, én azért léptem ki a házasságomból, majd egy későbbi kapcsolatomból, mert egyszerűen stagnáltam mellettük. Hiába voltak nagyra törő vágyaim, és képességeim az elérésükhöz, egy ponton megrekedt minden, és idő kellett, amíg rájöttem, hogy a Sz..R kapcsolatok miatti demotiváltságom az oka, csak akkor még nem éreztem magamon ezt, hanem azt hittem minden tuti belül. Szeretőm nem volt, de gondolatban megcsaltam a férjemet, de végül nem jutottam oda, hogy legyen valakim, pont ezért nem merek tanácsot adni.

Viszont ami oldalról látszik ebből: van, hogy az ember ragaszkodik valakihez/valamihez, akihez/amihez nem kéne. Szerintem neked igenis opció lenne az egyedüllét jelenleg.

A férjed akaratlanul troll ebben a helyzetben, aki nem támogat az álmaidban, és ez, amit írtál, miszerint milyen kis lépéseket tett meg...hááát.. őszintén szólva a saját példám miatt szorult össze a gyomrom ezt olvasva. Feltettem magamnak a kérdést több hasonló helyzetben: "a felesége vagyok, vagy az anyja"? Én is szerettem, ragaszkodtam hozzá, de évek múltán úgy voltam vele, hogy cse...ssze meg. Ha felnőtt emberként magyarázni kell neki a dolgokat, makacs, romboló beidegződéseket megváltoztatni, ha neki nem ér annyit az én lelki kielégültségem, hogy magától eszébe jusson egy olyan program, ami nekem is kedvez, akkor menjen a fenébe. Az én életem, és boldogságom igenis ér ennyit, és mivel neki kínlódás, már-már én érzem rosszul magam, hogy egy nekem jó programon vagyunk, akkor nincs értelme farasztani egymást.

Másrészt a szeretőd, mint írtad imád, kitart melletted bármiben, de itt is meggondolandó, hogy ha esetleg mellette kötsz ki, akkor megéri e. Hozzád ragaszkodik, és emiatt a kapcsolat miatt bármilyen áldozatot meghozna? Mert, ha igen kérdéses, hogy elveszíti e az identitását, hogy a saját életét éli majd, vagy a tiédet, miattad? Ha ez a helyzet, az egyikőtök részéről se lesz őszinte, és míg ő árkon-bokron át kitart, te leszel az értelmi szerzője, energiabefektetője a dolognak, ő csak az utánfutó, és ez egy idő után nagyon frusztráló lesz.

Ha az egyedüllétet választod, ha csak ideiglenesen is, akkor van alkalmad rendezni a gondolataidat, élni más befolyása, behatása, energiája nélkül, és lehet, hogy megnyílik egy olyan út előtted, amit addig észre se vettél, és akár jön egy olyan társ, aki hasonló célokkal rendelkezik. Ha csinálod a dolgaidat, úgyis jön magától minden, a megfelelő időben. Szerintem ez az állapot nem az amiben lenned kell, mert ha nem mennek el évek arra, hogy a saját magadra fordítandó energiát a férjed kimozdításába öld, akkor lehet, hogy már nem ott, és nem úgy élnél.

Te már lekéstél a gyerekről. Tudom, azt hiszed még van időd. Remélem tévedek, de majd rádöbbensz, hogy már nem tudsz teherbe esni. A "divattal" ellentéteben, (ha nem is pontosan), de 15-25 év között a legjobb szülni. Most jobban beleolvastam, szerintem te még messze nem vagy elég érett egy gyerekhez, hisz még magad is egy éretlen, gyerek vagy.

De add meg a férjednek a lehetőséget, hogy találjon mást helyetted. Ahogy a te életedről te döntesz, és elvárod, hogy más ne szóljon bele, te sem dönthetsz ő helyette. Ne hazudozz, mond meg neki, hogy egy ribizli vagy, és hagyd, hogy eldönthesse, hogy akar-e veled élni!

Lépj le a szeretővel...

Vele egy ideig élvezheted az életet,aztán őt is megunod és mellé is jön egy másik szerető:-)

A férjed úgysem fog annyira megváltozni,mint szeretnéd,csak az idődet vesztegeted!

Inkább nem sorolom mit gondolok arról, hogy hűtlen vagy és szeretőt tartasz. Legyen elég, hogy a hányinger kerülget az ilyen nőktől.

Nem tudom pontosan milyen választ vársz. Tanácsot adjanak a válaszolók? Ha igen, írok egyet. Válaszd a szeretőt, több okból is.

-láthatóan vele inkább vagy azonos hullámhosszon

-a férjedet egyértelműen nem szereted, különben nem aláznád azzal, hogy a háta mögött félredugsz

-a férjed sokkal jobban jár, ha szétváltok és találhat még magának normális nőt akivel jobban passzolnak minden téren. Úgy mint életstílus, személyiség, értékrend...ilyenek.