Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Házasság » Mit tennél a helyemben, ha...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Mit tennél a helyemben, ha életed nagy szerelmét 12 év után vissza akarnád kapni?

Figyelt kérdés
Őt szerettem a legjobban egész életemben. Nehezen tettem tól magam rajta ,4-5 évebe telt. Azt hittem, lezártam magamban, azóta jött 1 nagyobb és 2 kisebb szerelem az életembe. Most vagyok 30 és fél éve megint ráébredtem, hogy őt szeretném. A második nagyobb szerelmemben is talán őt kereshettem, mert sok mindenben emlékeztetett rá. Jelenleg semmi esély nem lenne rá, hogy bármi legyen, van párkapcsolata és lett egy gyereke. Hosszú évek óta nem is láttam, bár a neten sok minden fenn van róla, ami miatt kicsit nyomon követhettem, mik történtek azóta vele. Nagyon szeretném, ha egyszer megint visszatérne az életembe. Tudom, hogy most nem szabad ennek élnem és a rabjává válnom, most jövök ki egy párhónapos mélyrepülésből, ami miatta volt és amire ráment a fél nyaram.. Mit gondoltok ? Nektek van olyan ember, aki időről időre visszatér a gonodlataitokba ? Hogy lehet azzal az érzéssel megbirkózni, hogy annyira jó más senki nem lesz, mint ő volt ? Meg azzal, hogy olyan rég történt az egész, hogy 6-8 évig én sem emlékeztem szinte semmire belőle, csak pici emlékfoszlányok maradtak belőle. Engem ez is nagy szomorúsággal töltött le az utóbbi időben- hogy valaha volt valaki, aki a legfontosabb dolog volt számomra, aki miatt a legboldogabb voltam, akihez életem legszebb részét kötöm, a nap az életemben és még a memóriámból is kitörlődött a történet nagy része.. fura ebbe belegondolni. Azóta persze rengeteget gondoltam rá és sok minden eszembe jutott a távoli múltból. Bár ezzel együtt vannak olyan események is, amikre nem tudok már visszaemlékezni pontosan, hogy igy vagy úgy történtek- apróságokra gondolok (mit mondott, hogy ért hozzám), mégis akkor és utána hosszú évekig a legszebb élményeim ezek voltak, mégis ugy törlődtek ki az elmémből, mintha sose lettek volna benne.. ezzel a kettősséggel is fura megbarátkoznom.
2015. dec. 4. 17:51
1 2 3 4
 11/35 anonim ***** válasza:
35%
Nagyon vicces,h csak azokat pontozod fel amig szamodra kedvezoek.Milyen erkolcsu emberek vannak akik azt mondjak h remenykedj annak ellenere h ez egy csalad felbomlasat jelentene es h egy gyereknek nincs apja?Maskulonben ha osszejonnetek is folyamatosan koze lenne a gyermeke anyjahoz es neked eleted vegeig nezned kene,valamint joban lenni a gyerekkel aki mas anyatol van
2015. dec. 4. 20:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/35 A kérdező kommentje:
Nem azokat szoktam az oldalon felpontozni, akik azt mondják, amit hallani akarok,pro és kontra véleményekre , illetve mások hasonló történetére is kiváncsi vagyok. A kérdést azért tettem fel, mert mint irtam, 5 hónaponyi massziv szenvedést éltem át és ugy éreztem, ezt most ki kell irnom magambol és tanácsot kérni. Azt is irtam, hogy jelenleg természetesen nem keresném meg és tisztában vagyok ezeknek a sulyával. Ugy gondolom, van erkölcsi érzékem és már csak ezért sem tennék ilyet. Azt nem tudom, hogy a gyerek szó miért degradáló, a nője pedig egy ártatlan szófordulat volt a részemről, persze a kedvese szó valóban szebben hangzik, de én nem társitottam hozzá olyan felhangot, amit te bele karsz látni. Lealacsonyitónak sem tartom. Egyébként nem utálom az illetőt, ha ennyire erre akarsz kilyukadni. A családalapitásról ugy általában az a véleményem, hogy nem feltétlenül azzal és azért alapit mindenki valakivel családot, mert minden esetben az az illető a legnagyobb szerelme, de természetesen vitathatatlan, hogy a legtöbb esetben az sokat jelent, ha valaki felvállal egy gyereket egy másik emberrel.De ez a sztenderd véleményem ugy általában, nem roluk irom.Való igaz, szokták mondani, hogy ha az ember igazán akar vmit, akkor megteszi, tehát elméletileg megkereshetett volna , ha akart volna (igaz, én is megkereshettem volna, ugyanugy). De pl. azt sem tudhatod, hogy nagyon sokáig külföldön éltem ,igy személyesen nem kereshetett volna fel, de pl.közösségi oldalakon sem, mert egyedül facebook-on vagyok fenn, de 4 évig inaktiv volt a fb fiókom is, igy ott sem találhatott volna meg. A kérdést azért irtam ki, mert rengeteg lelki problémám volt és van emiatt, és tanácsokat, illetve pro és kontra véleményeket vártam a témával kapcsolatban.És itt most le is zárom, mert nem tartozik a tárgyhoz a folyamatos személyeskedés, illetve egy-egy kiragadott szón való lovaglás.Nem vagyok se sz.r ember, se családok galád szétszakitója, csupán egy lelki problémákkal tipródó ember.
2015. dec. 4. 20:43
 13/35 anonim ***** válasza:
63%
Megertem a tiprodasod,de neked O hiaba volt olyan fontos sajnos el kell felejtened!Mostmar sajnos nincs mas valasztasod.Neked is egy eleted van es boldognak lenni,de amig a multat nem engeded el nem lehetsz az!Ez mar igy alakult,nem lehet mast tenni csak tovabblepni
2015. dec. 4. 20:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/35 anonim ***** válasza:
50%

Hasonló helyzetben vagyok, mint te, csak én már 14 éve szeretnék visszakapni valakit.Bár minket még 6 év korkülönbség és 250 km távolság is elválaszt....

Bár nem csak ő az egyetlen, aki az exem és néha visszatér a gondolataimba.Van még rajta kívül két ember, akikről tudom, hogy ha egyszer véletlenül újra találkoznánk, akkor elég lenne két perc és, újra megőrülnénk és folytatnánk ugyan ott, ahol valamikor abbahagytuk :D Függetlenül attól, van-e családjuk...

De a távoli barátommal, nem tudom, mi van...Már nem tudom, hogy gondol rám.Van már valakije, azt tudom.És csak sejtem, hogy valamilyen szinten még neki is hiányzom néha, csak ő már belefáradt akkor a távolság okozta kínlódásokba és ez az, amit nem akar újra.

Nem igazán lehet megbirkózni azzal, hogy hasonlót sosem fogok találni.És ez az, ami eléggé elveszi a kedvem attól, hogy társat keressek magamnak.Meg nem is szeretnék még egy hasonló csalódást.Úgy állok a társkereséshez, mint valami muszáj-dologhoz.Kell, mert azért mégsem akarok egyedül maradni, de valahogy mostanában senki nem mozgat meg bennem semmit.

Néha én is azt hiszem lezártam magamban, de elég egy álom, vagy csak ha kicsit többet gondolok rá és rájövök, hogy ugyanott tartok, ahol 14 évvel ezelőtt...

Miért van az, hogy két ember, akik valójában szeretik egymást, nem együtt vannak, hanem más valakivel, aki éppen jutott nekik? És közben mikor már családjuk van, akkor is titokban a régebbi után sóvárognak? És a legszörnyűbb, hogy sosem mondják el egymásnak!Ez mire jó?Lehet az őszinteségnek kockázata, de a hallgatásnak is, mert telik az idő és nem fog történni semmi, pedig lehet, hogy a másik is akarná.De ha próbálsz adni neki valami lehetőséget, érezteted valahogy hogy fontos még neked, akkor legalább megpróbáltad.Bár ezt jobb lett volna megtenni, amíg nem volt gyerek.Én meg fogom próbálni újra felvenni az enyémmel a kapcsolatot, mert nem szeretném, megvárni, míg az új párjával komolyabbra fordulnak a dolgok.

Valami "spirituális köteléket" én is tapasztaltam egyébként, de csak ennél a távoli barátomnál.

2015. dec. 4. 20:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/35 anonim ***** válasza:
68%
Utolso...Az h a csaladjuk-baratnojuk mellol rad gondolnak,a regire az vicc!Beteges.Ez csak a te spekulaciod es kitalaciod
2015. dec. 4. 20:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/35 anonim ***** válasza:
50%
Szóval én azt tenném (és fogom is tenni), hogy valahogy felvenném vele a kapcsolatot, mondjuk, közösségi oldalon és egyenlőre csak barátság szintjén kezdenék vele pár szót váltani.De kellene hogy lássa, mindig van számára egy kiskapu hozzám.Később már el lehetne neki mondani óvatosan, hogy most hogy érzel, de csak mikor úgy látod, alkalmas az idő rá és nem ijeszted vele el.Aztán meg ki tudja, mit hoz az élet.Megjegyzem, nem erkölcstelenség ez, mert nem az acél, hogy szétugraszd a családjától és visszacsábítsd. hanem hogy valamilyen szinten kapcsolatban maradjatok.Mondjuk, barátilag, és mert talán megnyugtató lenne a tudat...És tényleg sosem lehet tudni...Lehettek még együtt valamikor a jövőben.
2015. dec. 4. 21:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/35 anonim ***** válasza:
100%

87%

Szerintem vedd be az esti nyugtatód ;)

Nem, nem kitaláció! Nem egy olyan embert ismerek, akik igenis, a családjuk mellett bizony másról álmodoznak, nem a férjükről/feleségükről.Én meg azon csodálkozom, hogy te még ilyenről nem hallottál.

2015. dec. 4. 21:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/35 anonim ***** válasza:
Ez baromira nem szep dolog.Az ilyen noktol mentse meg az eg a csalados embereket...Ugy latszik az en kornyezetembe normalis emberek vannak akik tisztelik az embertarsaikat...
2015. dec. 4. 21:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/35 A kérdező kommentje:

Huha, mi van itt :)


igen, sajnos az ember kell, hogy tartsa magát és legyenek elvei, de a szivnek nem lehet parancsolni. 87% : igazad van, a józan ész szava ez és ha boldog akarok (akarnék) lenni ebben az egy életemben, akkor mindent meg is tennék , hogy igy próbáljak élni, de az elmélet és a gyakorlat mint sok más területén az életnek, itt sem fedi egymást teljsen. Ráadásul én amúgy is hajlamos vagyok nagyon ragaszkodni és nem szoktam keresni a boldogságom, a lehetőséget, nem szoktam nyitni, ismerkredni, igy utólag visszagondolva az elmúlt 12 évre azt is csodálom, hogy küldött nekem az élet 3 másik kisebb-nagyobb szerelme .)) Egyébként részben visszatérve erre a foglalt pasi témára, az jutott most eszembe, hogy pont ez a lány, a régi szerelmem jelenlegi párja volt az, aki 4 éve kezdeményezett a fiunál, miközben neki barátnője volt. Igazából tényleg nincs vele semmi bajom, hisz nem ismerem, sosem találkoztam vele, én nem őt utálom, hanem ezt az élethelyzetet, talán ez érződhet a szavaimból. Ugyanakkor kicsit róla is alkothattam képet magamban, mert ő meg egy közös barátnő blogot irnak az életükről és pár dolgot megtudhattam róla is. Először egyébként azt képzeltem, hogy biztos ő a világon a legtökéletesebb nő , én meg egy kis sz.rdarab lehetek hozzá képest, aztán az utóbbi hetekben olvasgattam az irásait, és rájöttem, ez a lány sem tökéletes,és a kapcsolatuk sem, csak a szomszéd fűje látatlanban mindig zöldebbnek tűnik. Pár dolog van azért valóban, ami tényleg nem olyan szimpatikus benne (igy ismeretlenül), mert számomra nagyon harsány, középpontban lenni szerető személyiség és ő maga irta a blogjában, hogy amióta megvan a gyerek, sokat veszekedett ezzel a fiúval (az exszerelmemmmel), mert nincs elég türelme a gyerekhez. Ilyesmiken, hogy nem mosott el egy poharat reggel meg hogy ha este hazaér, még a munkája miatt meg kell irnia egy emailt. Pedig a fiú is segit a gyerek körüli teendőkben, meg a lány szülei is, mert mellettük laknak, főznek is rájuk.Ennyit tudok a "mindennapjaikról", talán ezek valóban nem szimpik benne, de nincs bennem utálat egyik személy iránt sem a történetben, csak magát a helyzetet utálom. Másik válaszoló : most 1-2 évig semmiképp sem keresném meg,barátilag sem, értem amit irsz, én is gondoltam már rá, hogy felvegyem vele valamikor a kapcsolatot, persze csak a kontakt miatt és a tudatért, hogy valamilyen emberi kapcsolati szál csak legyen köztünk, végülis ez a lány is Aki mer, az nyer alapon kezdeményezett ánla 4 éve. De egyelőre ugy gondolom, el kell tőle távolodnom olyan értelemben, ahogy a legelső is irta és igaz, semmi kedvem egy párkapcsolathoz, de kellene, hogy legyen, hogy lefoglaljon és uj szineket és tapasztalatokat hozzon az életembe. Kedvem nincs ugyan hozzá, és tényleg ilyen muszáj dolognak érzem én is ezt most, de ha az agyamra halllgatok, most egy ilyen életszakasz kellene, hogy jöjjön. Aztán majd valamikor szeretném látni vagy megkeresni, de az nem most lesz. Egy dolgot biztosan tudok, nem szeretnék ugy meghalni és ugy visszanézni az életemre, hogy kihagytam Őt belőle, bármilyen emberi kapcsolat formájában is. Igazából a régi önmagamat sem értem, hogy 4-5 évig kinlódtam annak idején utána (persze nme folyamatosan, hanm hullámokban vissza-visszatért), és hogy olyan negativ voltam. Akkor kellett volna visszatalálni hozzá, akár csak baráti-emberi kapcsolat céljából is, de én mindig elkerültem és gyászoltam. Hülyeség volt. Pláne, hogy utána megtudtam, hogy őt is foglalkoztattam még jópár évig.. szóval ez egy nagyon hülye történet. De azt az egyet biztosan tudom, hogy nekem ő a legkülönlegesebb ember és emberi kapcsolat az életemben és emiatt is, illetve az anno kihagyott lehetőségek miatt is szeretném valamilyen formában visszakapni egyszer. Hogy hogyan, azt magam sem tudom..

2015. dec. 4. 22:04
 20/35 A kérdező kommentje:
Az a vicc, hogy én tényleg komolyan és sokat dolgoztam azon vagy 5 évet , hogy eeengedjem (pedig _akkor_ nem is kellett volna elengedni, de mindegy..:) , és az elmúlt években már azt hittem, valóban a múlttá vált, de nyáron megint visszajött. vagy nem vált azzá, csak elnyomtam 6-8 évig, vagy azzá vált, de megint jelen lett belőle..nem tudom. de nem akarok életem végéig az árnyékában élni és ennek a megoldásához bármilyen furán hangzik is ,nem az a kulcs, hogy megint elfelejtem, hanem hogy valamikor, valahogy találkozzak vele megint. Jó lenne, ha sikerülne...
2015. dec. 4. 22:08
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!