Bántaná az önérzeted, ha a menyasszonyod nem szeretné a neved felvenni?

A "régmúltban" az a jó, hogy nem látod, hogy hogy éltek az emberek, szóval kedvedre fantáziálgathatsz a nagyszerűségéről. (Trendi dolgok a múltból: évezredekig tartó legális rabszolgatartás; "öljünk meg mindenkit, aki nekünk nem tetszik"; vallás > tudomány; gyakorlatilag nem létező érdekképviselet - van itt követendő példa bőven)

Mondjuk nekem meg apám hagyta ott anyámat 2 éves kapcsolat után, amikor megtudta, hogy gyereket vár tőle, de mégsem hányom rá az egész férfi nemre a személyes sértettségemet, mert milyen nevetséges lenne már az, nem?

Igazad van, mindenki úgy él, ahogy akar, de javasolnám, ha találsz egy nőt, aki közeledne feléd, még az elején tisztázd vele, hogy nem tartod teljes jogú embernek.

40, de amikor a felek egyenjogúak akkor nem az van amit a nő akar, s nem úgy vagyunk egyenlőek a férjemmel, hogy itt délutánonként azon versenyezünk, hogy ki cseréli le hamarabb az autón a gumit, én el tudom fogadni, hogy ő semmi perc alatt ki is cseréli amíg én keresem a neten, hogy, hogy kell, ugyanúgy nem versenyezik ő se velem, hogy mit tud jobban nálam.

Együtt hozunk döntést, nem csak az van amit ő akar, néha ő is enged s néha én is engedek ha nem jutunk egy véleményre. Ugyanúgy megosztunk minden házimunkát egymás közt, mint minden egyebet is. Nincs olyan, hogy de mégazértis, megbeszéljuk a pro s contra érveket.

Egyik véglet se jó, nálatok ugyanaz volt otthon mint amilyen lesz a 32-nél otthon, csak nálatok fordítva volt és csak az édesapád volt alulrendelt ott.

42-es miből gondolod, hogy olyan jól működött ez az alárendelősdi? Ha olyan jól működött volna, akkor nem ma is az lenne? Én nem gondolom, hogy asszonyverő vagy, de arra kíváncsi volnék, hogy tegyük fel ha ellentmondana az asszony s nem is engedne, hogyan oldanád meg?

Nos, szivi, én tudom, milyen nőként az, ha csak azért nem kapsz esélyt adott szakmában, mert történetesen nőneműnek születtél, tudom, milyen, ha az eredményeimet egy pasikollégának tulajdonítják, csak mert én nő vagyok, tudom milyen nőként ugyanazért a munkáért kevesebb fizetést kapni, amíg ilyen van, addig a feminizmusnak van miért harcolni.

És akkor még nem szóltam arról, hogy vannak országok, ahol a nők még mindig szinte tárgyakként vannak kezelve...

Egészségedre. Arról nincs szó, hogy a feminizmus tönkretette a családokat és azért züllik el sok gyerek, mert az anyáknak gyakran annyi helyen kell helyt állniuk, hogy a családra már nem mindig marad idő. Ezt lehet tagadni, de ez is a feminizmus hozadéka. Ezt pedig senki nem magyarázza ki előttem. Mondom ezt úgy, hogy gyereket nem akarok... és épp ez is közrejátszik benne.

Persze erről sokan nem vesznek tudomást.

#48 Hogy melyik történelmi korban nem züllöttek a gyerekek, arra igencsak kíváncsi lennék... Amikor virágkorát élte a gyerekmunka; amikor a kislányok 14 évesen anyák voltak, vagy amikor még nem volt kötelező a iskola, és a gyerekek tulajdonképpen az utcákon nevelkedtek?

Mint már sok sovinisztának, neked is ajánlanám, hogy olvass régebb korokban íródott regényeket, hogy beleláss az általad idealizált életvitelbe, mert lehet, hogy meglepetés ér.