20-25-30 év házasság után milyen a kapcsolatotok/milyen az ennyi ideje házas szüleid kapcsolata?

A férjemmel még csak 7 éve vagyunk együtt, szeribtem egyelőre szorosabb a kapcsolatunk, mint az elején, és a szerelem sem valtott szeretetté, csqak még az is erős.

Később nem tudom hogyan lesz, egyelőre nem tudom elképzelni, hogy másképpen.:)

A szüleim 30 éve házasok.

Láthatőan szeretik egymást, a mai napog még előttünk is megcsókolják egymást. Fogják egymás kezét há mennek valamerre..

Van hogy apu a konyhában csak megöleli anyut, a nyakába csókol...stb..

Érezhető a szeretet.

Nemi életük, hát anyukámmal nyíltak vagyunk, de azért ennyire nem.. Azt tudom, hogy egy időben volt gond..de akkor a kapcsolatukban is.

Vagyis ebből következikhogy voltak elég mély hullamvölgyeik is.

2 szer majdnem elváltak.apunak volt kilengése...a jőzan esze tartotta anyuval, ők bizonyos dolgok miatt eltávolodtak, pszichésen sem volt rendben anyu, amit az orvosok elfelejteettek kezelni, appu. Pedig nem volt partner a segtségben, szerelmes lett másba (is)

Én nem bocsajtottam volna meg, a döntés mégis anyut igazolta, rendbetették a kapcsolatukat ( ez a házasság első par éveben volt)

A másik alkalommal pedig az én ti ikorom, és a yu valtozókora esett egy e..nagyon sok vita volt, nagyon sok..feszültség..ezáltal kevesebb szeretetkimutatás, ez is majdnem végzetes lett..de kitartottak..

Én is felnőttem, anyu is túl lett mindenen ( egyébkent idejekorán 4-44 évesen)mire tesóm lett tini már nem okozott gondot.

Tehát egy kívülről, belülről harmonikus kapcsolat sem mindig az, azért meg kell dolgozni, mindenütt vannak hullámvölgyek. Sok kompromisszumot kell kötni, és néha merlegelni, hogy mi a helyes(ebb) döntés. Vagy megéri-e.

Pl anyukám megbocsajtása szerintem jő döntés vokt, én mégis képtelen volnek rá..tehát neekmutána nem tudna olyan kapcsolatom lenni a férjemmel mint annak előtte. Persze nekik sem ugyanolyan, de kihozták a helyzetből a legjobbat. Egyértelmű, hgy apu is hozott egy döntést, és nem kockáztatna csak úgy a házasságát.

Az én szüleim 26 éve vabnak együtt. Mindenhová együtt járnak, mindent együtt csinálnak, szeretik egymást, boldogok. Olyan 10 évvel ezelőtt volt egybidőszak, amijor néha eléggé veszekedtek, de az utóbbi időben egyáltalán nem szoktak. Jó rájuk nézni. :) és alig látni őket külön. (Munka is közös). Házaséletről szerencsére nem tudok konkrétan nyilatkozni, de rendszeres.

Negyvenes éveik első felét tapossák, 2 gyereket neveltek fel.

elváltak

megvárták míg kijárjuk a fősulit

féltékenység, és pénzproblámák miatt

A szüleim jól megvannak (28 év). Jól kiegészítik egymást, anyum elég vehemens, apukám nagyon nyugodt ember. Előttünk csak szájrapuszi szokott lenni, de pl. anyum sokszor belehuppan apum ölébe, és megkérdezi, hogy "Ugye milyen jó, öreg, amikor az öledbe ülök?". Apum erre mindig azt feleli, hogy "Ennél már csak az jobb, amikor kiszállsz az ölemből.". :D

A vérmérsékletüket az mutatja a legjobban, hogy egyszer beszélgettünk arról, hogy mit tennének akkor, ha betoppannának arra, hogy a másik épp megcsalja. Apum reakciója az volt, hogy beadná a válási papírokat, anyum pedig azt mondta, hogy a nőt megtépné, apumat meg szívem szúrná. :D