A ti ferjetek milyen? Tenyleg ez az altalanos?

Elég antiszociálisnak tűnik. Hasonló voltam én is nőként. Sokkal jobban élveztem az otthon melegét, belemerülve egy jó könyvbe, vagy a hobbimmal foglalkoztam. Mintsem eljárjak csavarogni. Néha volt rá igényem, de anyám fiatalkoromban nem nagyon engedett. Csak akkor jártam el amikor épp összejöttem valakivel, és hazudoztam külön órákról és hasonlókról.

Mai napig jobban szeretek olvasni mint eljárni itthonról, de mióta a férjemet megismertem ez némileg változott. Ő ilyen eljárós, a társaság közepe típusú pasi. Nagyon szeretik a barátai. Ott pedig szokás vinni a párjukat is, szóval elmegyek vele, mert azt mondja, végre van kivel mennie, és nem ő az egyetlen a csapatban akinek nincs párja. Ennyit igazán megtehetek, és jól is szoktam érezni magam. Ha ő nem lenne, akkor egyedül nem járnék sehová senkivel. Talán fél évente 1x a legjobb barátommal, de ennél nem lenne több.

Én kicsit mint írtam változtam ezen a téren, de bennem megvolt a hajlandóság is, mert éreztem hogy ez így nem valami jó. Bár azt is hozzá kell tennem, hogy azért a saját személyiségemet sem adtam fel. Nem lettem minden héten bulizós partyarc. Csak 2-3-4 havonta elmegyünk a barátokkal valahová. Attól függ mikor milyen program van. Plusz kettesben is járunk el.

Ha a férjed meg akar változni akkor segíthetsz neki, de sajna az a helyzet, hogy neki is akarnia kell. A szexuális életetek milyen? Van egyáltalán?

Talán ha rábíznád a gyerekeket, és magadnak csinálnál programokat, akkor ő is kedvet kapna? Vagy el kell neki nyersen mondani, hogy te nem tudsz így élni vele. Hátha észbe kap...

Hát, ha ilyen szinten sem törődik veled....hát nem tudom. És ha felhoznád a válást? Nem kapna észbe? Vagy esetleg...tudom talán gyerekesen hangzik de lehet hogy beválna, ha pl féltékennyé tennéd? Nem kell konkrét pasi, csak tegyél úgy mintha udvarolna neked valaki.

Azért mondom ezeket mert nem gondolom hogy rögtön válni kéne, csak ha már tényleg nincs más megoldás és semmi nem hat rá. Mert ha ez a helyzet, akkor nem kérdés hogy ott kell hagyni. Így nem lehet boldogan élni...Még ha 60-as pár lennétek akkor elfogadható hogy nem bulizik, és heti kétheti 1 szex van. De amúgy szerintem nem.

Szóval ő nem csalna meg.

Ez a sor érdekes: Éjjel, éjfélig számítógépezik és / vagy játszik.

Az én exem csinált ilyet. Ő is az elején tök normális volt, romantika, miegymás, megvettem a számítógépet, onnantól kezdve az beszippantotta.

Hajnalokig játszott ( nem dolgozott), semmire sem tudtam rávenni, néha besegített a takarításba, de ennyi.

Hiába próbáltam beszélni vele, hiába próbáltam jelezni, hogy ha így folytatja, akkor én szakítok. Nem változott semmi, szétmentünk. Átgondolta, belátta, hogy igazam van, kibékültünk, és amikor megint vissza mentem, akkor kiderült, hogy a változás pár hétre szólt csak. ( Már csak ex.)Kiderült, hogy a hátam mögött ismerkedett a chaten, szexchateket,társkeresőzött, amikor meg otthon voltam, akkor meg játszott, hajnalokig.

Szerencsére nem estem teherbe az elején, mert ő már gyereket szeretett volna, de egy ilyen kapcsolatba nem lett volna semmi értelme. Minden a nyakamba szakadt volna.

Kedves kérdező:

Te is ott rontod el, hogy elnézed a férjednek, hogy a gyerekek helyett veletek foglalkozzon. Szinte te udvarolsz neki, e-mailba meg egyéb módokon. Ezeket szerintem hagyd abba. Egy idő után úgy is piszkálni fogja, hogy mi ez a változás.

A munka ( zenélés) után próbálj meg nem egyből haza menni, hanem a barátnőkkel beszélgetni egy csendes kávézóba, vagy bárhol. Ne a férjed kedvenc ételeit csináld, hanem a tiédet, vagy a gyerekekét. Egy idő után csak veszi a lapot. Viszont ha nem, akkor marad a kuka.A gyerekek megérdemlik, hogy szerető apjuk legyen, és ne egy üres, zombi, aki egy virtuális világba éli a világát.

Hű,mintha az én házasságomat írtad volna le,azzal a különbséggel,hogy nálunk nincs gyerek,és az én férjem valoban elég sokat dolgozik.

Mi se megyünk soha sehová,munka,háztartás,TV/szg,alvás.A szex is ugyanaz mint nálatok.

Ő is segít a háztartásban,bevásrol,stb ezzel nincs is gond,nem veri az asztalt,hogy miért nem főztem,miért van kupi a lakásban stb,nem iszik,nem jár el haverozni...Ez mind szép,de én ennél még valahogy többre vágyom 31 évesen,hogy esténként otthon punnyadunk mint a nyuggerek.Bármit javasolok midennel van valami baja-fáradt,nem érdekli,nincs kedve,nincs rá pénz.És midig az a vége,hogy maradjunk inkább otthon.Ő szombaton is dolgozik(helyette hétköznap van egy szabadnapja,de akkor ugye meg én dolgozom),egy vasárnap van amit közösen tölthetnénk,az meg körülbelül végigalussza...