Szerintetek az egyszerű emberek miért találnak könnyebben férjet/feleséget, mint mások?

"Hangsúlyt pedig iskolázottságra , külső megjelenésre fektetni egyenesen dőreség"

Elárulnád miért? Szerinted nem árul el az emberről semmit az iskolázottsága, szakmája, megjelenése?

Ha ez nem, akkor mi?

Kedves, tisztelettudó, szeretetteljes, stb. pozitív tulajdonságokkal rendelkező BÁRKI lehet, iskolázottság ide vagy oda. De az értelem és az intelligencia, műveltség azért az esetek 95%-ában erősen arányosságban áll a végzettséggel, tanulásra való hajlammal és érdeklődéssel. Ugye általában nem a gépészmérnökök mennek takarítónőnek, és nem 8 általánossal lesz osztályvezető az ember.

Nekem sem teljesen egyértelmű, ki mit ért egyszerű ember alatt. Én azt, aki nem bonyolítja, nem agyalja túl a dolgokat, élvezni tudja az élet apróbb örömeit, boldog tud lenni a saját kis életében, nem nagyravágyó.

Az ilyen ember valószínűleg meg tud szeretni egy másikat akkor is, ha az nem topmodell, vagy filmsztár külsejű, ha nincs rahedli pénze, hat diplomája és nem a modern művészet, vagy a kvantumfizika az esténkénti beszédtéma, esetleg csak kedves, jószívű, megvan a magához való, józan paraszti esze, odaadó, hűséges, vonzó a maga módján és nagyon tud szeretni.

Ha viszont olyanokra érted az egyszerűséget, akiket semmi más nem érdekel, csak hogy együnk, igyunk, szexeljünk, melózzunk és mindegy ki, csak legyen hozzá valami elfogadható partner, akkor ők meg nyilván ezért.

"Szerinted nem árul el az emberről semmit az iskolázottsága, szakmája, megjelenése?"

Mikor még családi vállalkozásunk volt, elég sokat forogtam több diplomás, vezető beosztású emberek között, megismertem egy-két külföldi cég vezérigazgatóját is, stb.

Később, nehezebb időkben dolgoztam fizikai munkásként gyárban, 8 általánost végzett emberek közt.

Meg kell mondjam, azt tapasztaltam, hogy sokszor az előbbiek prasnyábbak, bunkóbbak, sőt, sokszor még nagyobb hülyeségeket hordanak össze, mint az utóbbiak.

Szóval én innentől kezdve soha többé nem mérem az iskolai végzettséggel magát az embert.

Nem feltétlenül értek egyet a 11-es válaszolóval, mert igenis vannak hülyébb, butább sötétebb emberek, én rájuk gondolok, mikor egyszerűről beszélünk. Abban viszont egyetértek vele, hogy ez elég sok esetben nem függ össze a végzettséggel vagy a megjelenéssel.

Példaként: az exem apja diplomás mérnök, nem is akármilyen, iszonyúan elismert a szakmájában, ennek megfelelően rengeteget keres, tehát jó autóval is jár, jól öltözött. És egy alkoholista tróger, aki totálisan tönkretette a családját. Részegen pontosan ugyanolyan ordenáré állat, mint a putriban kannás bort piáló lecsúszott alkeszek, emellett nyíltan félrekefél. A feleségéből egy depressziós, megkeseredett, befordult nőt csinált, a nagyobbik fiából egy hozzá hasonló állatot, mert neki az apja az isten (ő is mérnök egyébként, és ő is elég elismert), a kisebbik fiából meg egy érzelmi roncsot. EZT kellene nagyra becsülni azért mert ápolt, jó megjelenésű, tanult ember? Tényleg?

Ehhez képest az apósom asztalos, érettségivel. Halál normális, értelmes ember, bármiről lehet vele beszélgetni, nyitott, kedves és imádja a családját, ott segít ahol tud. Ő lenne kevésbé értékes, mert nem diplomás, nincs jó állása és olykor melóscuccban lehet látni (ami egyébként mindig tiszta)? Na ezért mondom én, hogy nem feltétlenül végzettségtől függ ez. Én diplomás vagyok, tehát nem magamat védem ezzel.

Egyébként ha a buta, sötét embereket tekintjük egyszerűnek (én azokat tekintem), akkor valóban az a titok nyitja, hogy ők gyakorlatilag bármivel, bárkivel beérik, aki hajlandó velük együtt lenni, családot alapítani velük.

Másrészről, ők a saját kategóriájukban keresgélnek, és észrevételeim szerint ez az, ami NEM megy a kicsit is tanultabb rétegnek. A büfészakos diplomával rendelkező, nem annyira okos, és maximum átlagos külsejű nők egyből azt gondolják, hogy nekik alanyi jogon jár egy orvos/ügyvéd/közgazdász vagy akármilyen magas presztízsű diplomával rendelkező férfi, aki kőgazdag, jól néz ki, okos, a tenyerén hordozza őket és természetesen szép nagy háza meg három autója van. És ezek a nők meg vannak róla győződve, hogy ez az ő "kategóriájuk", ők teljes joggal válogathatnak az ilyen pasik közül, pedig messze nem.

De nem jobbak a férfiak sem, bár ők kevésbé nézik a végzettséget, de szintén képtelenek a saját szintjükön maradni, ha párválasztásról van szó. Igaz, hogy ő tunya, pocakos, nem feltétlenül jóképű, arrogáns és bunkó, de azért neki egy topmodell kaliberű nő kell, aki issza minden szavát, nagyok a mellei, mindig vidám, mindig mosolyog, mindig gyönyörű. És ezek a férfiak ugyanúgy azt hiszik, hogy ez reális igény, mert nehogymár ők beérjék egy átlag Juliskával.

Szerintem ez itt a probléma, és ez főleg a tanultabb rétegre jellemző, bármennyire fáj is az igazság.

Annyira mást jelentenek egyes szavak egyik, vagy másik embernek.

Nekem az, hogy "egyszerű ember", mindig azt jelentette, hogy nincsenek extra igényei, egyszerűen él, nem nagy, csicsás házban, nem jár feltűnő ruhákban, (ha nő) nincs rajta kilós vakolat, meg hasonlók.

Csodálkoztam is, mikor valakitől először olyan értelemben hallottam az egyszerűt, hogy buta, sötét, igénytelen.