Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Én lennék az ok nélkül gyanúsítgató szemét, vagy a feleségem kattant be?
Fiatal házasok vagyunk, huszonévesek, saját lakással ugyan, de jókora hitellel, én nagyon jól keresek, ő nagyon keveset, de így is elég jól megvagyunk anyagilag. Megbeszéltük, hogy gyerek majd legkorábban 5 év múlva, most erre sem az anyagiak, sem az érzelmi érettségünk nem elegendő, illetve esélyes, hogy valamelyik külföldön elküldött pályázatomra igent mondanak, akkor pedig néhány évre költözni is kell.
Igen ám, de az anyja testvérének a gyereke (unokatestvére?) most szült, egyedülállóként, munka nélkül, albérletbe, olyan tipikus "segílyes" kis nő, de nem ez a lényeg. Na, most az én kis drágámnak azóta elborult az agya, hetente 4-5 alkalommal ott van, először még csak "jajdeédes" meg "jajdeváromhogynekünkis" aztán már konkrétan sírva közölte, hogy ő babát akar most rögtön! Na a lényeg, ő tablettát szed, de már múlt hónapban "elfelejtette" bár erről szólt is, akkor vettem egy rakat óvszert, mert egyelőre tényleg púp lenne a hátamon egy gyerek (erről ne nyissunk vitát a kommentelőkkel, ha lehet), ezt neki is értelmesen elmondtam, hogy nem akarom, nem ezt beszéltük meg, nem változtathat csak csettintésre egy ilyen horderejű dologról, csak mert a rokona a semmire szült. Ebben a hónapban megint vettem óvszereket, ezt meglátva viszont itt áll a bál, mert most nem felejtette el bevenni és miért nem bízok benne, meg paranoiás vagyok, meg a jó ká anyámat...
Így hirtelen nagyon ideges vagyok, nem tudok józanul gondolkodni, egy biztos: nekem ne kényszerítsen egy nemkívánt gyereket a nyakamba, nem vagyok hajlandó innentől kezdve megbízni a szavában, meg a gyógyszeres védekezésében, ha tetszik, ha nem. Nem én lennék az első, sem az utolsó, akit ilyen szemét módon kényszerítenek bele a családalapításba, mert azt nagyon szeretik mondogatni a nők, hogy "ha már megcsinálta, akkor kötelessége gondoskodni róla" illetve "húzott volna gumit a farkára, ha nem akart gyereket!" hát én húznám azt a gumit, ha őnagysága nem játszná el a sértett ártatlanságot... akkor most ki a hülye, meg az ok nélkül bizalmatlan?
Teljesen logikus lépések egymás utánja. Ne hagyd magad ebben a kérdésben. Attól hogy ő akar gyereket, attól neked még nem kell, ha nem akarsz még. Szerencsére egy gyerekhez két ember kell, így rajtad áll a család szeme, hogy tartod magad vagy átejt az asszony.
Ne hagyd magad!
Nem bízol benne, ez egyértelmű. Más kérdés, hogy megértem, mert egy gyereket akaró nő, hát az mindenre képes...
Megbeszéltétek, ő ezt most felrúgná. Szóval neked van igazad. Az mégis szomorú, hogy ennyire megrendült a bizalom.
Itt le kellene ülni és megbeszélni a dolgokat. Ésszel. Nem anyjapcs@zva, nem másként, szépen, ész érvekkel, ahogy jobb helyeken szokás.
Sajnos ez egy nagy szakadék lett köztetek, amit biztosan mind a ketten éreztek. Ettől kezdve egy fél lépés a rossz kommunikáció, sértegetések, gyanúsítgatások, rossz szex stb, onnan meg egy cm a válás....
Én megértem a feleségedet is, ha hirtelen gyerekre vágyik, persze ha ezek az eszközei, akkor nem értek egyet.
Miért nem juttok kompromisszumra? Kitűztök egy időpontot, ahonnan esedékes a gyerekvállalás. És ha költöztök? Viszitek a gyereket is, kis korban könnyű, se ovi, se suli, nincs kötelezettség...
Hatalmas nagy őszinte beszélgetésre van szükségetek...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!