Idegesítenek a kismamák/terhes nők. Titeket nem, vagy csak én vagyok ilyen szemét?

A buszos sztorin kivul , azt kell mondanom hogy a baj nalad van.

Valami jogos van abban amit írsz, pontosabban én megértelek. Egy nagyon kis féltékenység is lehet ebben, anyukád és a "kistesó" miatt, megjegyzem nekem is fura lett volna, ha anyukám 20 éves koromban elkezd gügyögni, mert babája születik... De azt is tudnod kell, hogy ha eljön az ideje, ezek szerint még nem most, hogy gyereket szeretnél, megérzed, hogy bizony terhesen a föld felett jársz, és nagyon oda vagy az egész helyzettől, mert tényleg egy csoda!!:):) Kicsit idegesítőek egyesek ilyenkor, az tény, de nem tehetnek róla, hogy kicsit eltúlozva élik meg, mert valóban nagyon jó dolog! Foglalkozz valami mással, a saját életeddel, hobbival, ami korban most testhez álló neked! Aztán majd jön a gyerekvállalási kedv is, és kívánom, hogy te is ilyen csoda ként éld meg!:)

Talán féltékenység kínoz, mert anyukádnak most született babája és őt ajnározza, ezáltal kivetíted a dühödet minden kismamára. Hidd el eljön majd az az idő, amikor te is késztetést érzel az anyaságra, de van akinél ez később következik be, igaz bizonyos %-ban sohasem.

Én megértlek,a legtöbb állapotos nő úgy viselkedik,tényleg túlzásba esik,és mintha többnek érezné magát ,másoknál,biztos csodás ha gyermeket vár valaki,de Neki csodás nem másoknak.

De most mi a bajod tulajdonképpen? Mert az amit leírtál nekem 3 külön dolog. Nem szereted a terhes nőket, mert büszkék magukra. Nekem az egyik legszebb korszak volt az életembe mikor a kislányom vártam, de sose éreztem hogy bárki fölött állnék, nem értem ezt mire érted. A buszos sztori az megint egy más eset, nem kell ehhez sok gyerek, hogy valaki rosszul nevelje a gyerekét. De valószínű az én nevelésembe is találnak mások kivetnivalót, nem vagyunk egyformák. Lehet, hogy rosszul érzem, de szerintem Te kicsit féltékeny vagy most a féltesódra. Hidd el, nagyon sokan szülnek egyre később, én ugyan 26 évesen szültem, de kislányom ovistársai között sokan vannak akiket 40-hez közel vállalt az anyukájuk és egyik se néz ki a nagymamájának. Fiatalos, ápolt nők. Hogy anyukád elhagyja magát, az tényleg nem túl jó, mondom, az én környezetembe nem nagyon van ilyen anyuka, de sajnos sokan így tesznek. Ezzel nem tudsz mit csinálni, ha neki ez jó. Amúgy ne menjen el a kedved, hidd el lehet úgy is gyereket szülni és nevelni, hogy nem hagyod el magad és nem gügyögsz. Sokan csináljuk így. :)

Engem csak az ilyen "ősanyák" meg babucimamucik idegesítenek, akik teljesen feladják a nőiességüket a gyerek meg a férj kedvéért.

Ismerős. Én is így tartom, mint amikor unokatesómhoz mentem babalátogatóban, és 5 percig vihogtak rajta, hogy besz@rt a gyerek...

Na, eddig azt hittem, hogy csak én vagyok ilyen, de most látom, hogy vannak mások is, akik így vannak ezzel. Én csak egyszer említettem (pont ugyanezt, amit leírtál), de az egész családom teljesen kiakadt, hogy hogyan lehetek ilyen önző és szívtelen. A rokonségban meg kisebb botrány lett belőlem. :D Pedig sem önző, sem szívtelen nem vagyok. Egyébként van a városomban egy lány (annyi éves mint én: 16), tavaly ősszel született meg a babája, de akárhányszor találkozok vele, nem tud másról beszélni, csak a Kittikéről. Facebookra minden nap tesz fel vagy 35 képet róla, ráadásul szó szerint mindent kiposztol, szóval fél város tudja, hogy Kittikének milyen a pisije/kakija, mit csinál éppen, mennyi órát aludt, stb. Mindegy, a lényeg az, hogy szerintem nem vagyok szemét (te sem vagy az), csak egyszerűen bszttul nem érdekel. Éljék az életüket, de engem, meg a fél világot hagyják ki... elvégre megánélet, rájuk tartozik és kész. A terhes nőkkel nincs bajom addig, amíg nem hencegnek vele (ilyen lányt is ismerek).