A ti férjetek is ilyen "szerencsétlen" a gyerekkel?

Ez hirtelenjében sok volt neki, mivel a férjed nem ezt szokta meg.

Na most mi igaz nem vagyunk házasok, de én tartottam attól hogy a párom sem fog bírni úgy a gyerekkel főleg a napi alap dolgokkal ellátni a kislányunkat, meg ő is reggelente mindig dolgozik igaz hogy 2 műszakban van, de sokszor megesik hogy elmegy maszekolni vagy kimegy a kertes házunkhoz dolgozni hogy lassan de biztosan elkészüljön és tudjunk oda költözni.

De nem egyszer volt már az hogy megkértem hogy reggel ő legyen a gyerekkel mert nekem dolgom van, hogy pihenni szeretnék. Az első időben én is féltem ettől hogy nem fog működni és kénytelen leszek én is közbe avatkozni, de egyszer sem volt ilyen komoly gond.

Amikor felébredtem arra hogy a kislányom sír hogy anyut akarom dologgal akkor a párom egyből vigasztalta és nem tudom hogy de elég hamar megértette a gyerek hogy most apuval fog felöltözni meg reggelizni.

Szerencsénkre nálunk csak ritkán van hasonló helyzet, amikor a párom szerencsétlenkedik, ez inkább régen volt amikor még a kislányunk alig volt pár hónapos, részben ezért is tartottam ettől, de mindig csak apróságokat kértem tőle, az elején.

Nálunk is sokszor van hogy a párom napokra eltűnik vagy keveset van itthon a munkája miatt, meg legtöbbször munka után egyből otthoni ruhába öltözik át és úgy megy ki házunkhoz rögtön dolgozni mert oké hogy más ruhája van a munkahelyén és azt a vegyi anyagok végett nem hozatja haza meg mást nem csinálhat nagyon benne nehogy beszennyezze, de mindig rögtön kimegy mert ha úgy jön haza és utána kell mennie már negyed annyi kedve sem lesz és oké hogy szívesen itthon van velünk de már idén kész akarunk lenni a házzal mert novemberig tart a bérleti szerződés és benne van még sajnos hogy ideiglenesen szülőkhöz kell menjünk egy időre mert nem lesz kész a ház, de mivel mi így egyeztünk meg párommal hogy amikor lehet menjen dolgozgasson a házon hétvégén szinte mindig ott van akkor segítsége is van mindig szerencsére, de van amikor szándékosan nem megy ki főleg ha hiányzik valami anyag vagy nincs úgy hangulata rá és akkor ő teljesen átvállalja tőlem a gyereket ha úgy van meg sokszor van hogy nagyszülőkhöz visszük a gyereket hogy kettesbe is tudjunk lenni egy pár órát.

Én párom csak az elején volt szerencsétlen de apránként betanítottam a dolgokra, mivel ő akarta úgy hogy néha tudjak én is pihenni egy picit.

Csak tippelek, meg ne bántódj! Nem lehet, hogy sokat cseszegetted, kritizáltad és most ilyen dacos lett? Mert a férjem ilyen, ha beleszólok mindenbe és nem hagyom dönteni, akkor épp ilyen passzív lesz, mint a te férjed lett.

Mióta erre rájöttem, szinte sosem kritizálom, elfogadom a döntéseit, és azóta megtáltosodott, önként vállal feladatokat a gyerek körül és másban is. Tényleg csak annyi kellett, hogy ne csesszem le sosem, de ha valamivel nem értek egyet, akkor szépen megbeszéljük.