Ciki ma már boldognak lenni egy házasságban?

Megmondom a frankót, ez a kérdés a ciki. :) De most komolyan.

Most téged mért érdekel és zaklat fel ennyire, hogy a barátnőik kikről és miért ábrándoznak.

Én is férjnél vagyok, 12 éve élünk együtt, javarészt boldogságban. Ahogy már mondták, hűséget fogadtunk egymásnak és nem vakságot.

Igen, én is meg szoktam nézni a (számomra) jóképű férfiakat az utcán, és a férjem is megszokta nézni a nőket. Sőt, továbbmegyek néha egy-egy csinos nő után is megfordulok és nyugtázom magamban, hogy "Ejha, ha pasi lennék, rágerjednék."

Nincs ezzel semmi probléma, amíg tisztességesen, gusztusosan teszi az ember, és nem a párja szeme láttára, füle hallatára teszi ezeket a dolgokat.

És az, hogy én mire gondolok, az csak rám tartozik.

Ha ritkán összejövünk a barátnőimmel én is szoktam mesélni, hogy milyen jó pasikat láttam, milyen szép volt abban a nadrágban a feneke...stb. Nincs ezzel semmi gond.

Az a kijelentés, hogy "Összegyűrném vele a lepedőt" nyilván nem igaz, csak költői túlzás. Hiszen ha még nem is lenne 8000 km a távolság a számomra legszexisebb színésszel, akkor sem feküdnék le vele, mert szeretem a férjemet, ő a tökéletes társ minden formában. Csak ábrándozni jó róla. ;)