Mit mondhatnék, félek, csalódott vagyok?

Párommal külföldön élünk. Viszont én November óta nem dolgozom. Novemberben volt egy műtétem, azután szándékosan nem kerestem pár hétig, mert sokáig kellett feküdnöm. Igazából januártól keresek munkát. Naponta legalább 2-3 órát toltok álláskereséssel, napi szinten szoktam jelentkezni munkákra. Igazából így a párom fizetéséből élünk. Ami nekem volt tartalék, az elment, mert akkor is fizettem ugyan úgy az albérlet és minden más díjat. Viszont így minden hónapban mínuszba jövünk ki, hiába nem költekezünk feleslegesen. Párom ezért elég ideges az utóbbi hetekben.

Ami ma történt: párom kölcsön adott pár hónapja pénzt az egyik ismerősének és ma ment volna visszakérni (már sokadszorra), de nem tudta. Ezért ma nem lehetett vele beszélni, egyszerűen nem válaszolt, ha kérdeztem. Épp ebédeltünk volna mikor elkezdte, hogy "mennyivel jobb lenne ha mindketten dolgoznánk". Ami általában egy 10 perces monológ, hogy mert én nem dolgozok és most milyen rossz nekünk... Itt elegem lett, hogy egyetlen dolog amiről hajlandó velem beszélni, az a pénz. Mondtam, hogy elment az étvágyam. Erre párom bepöccent. Pár perccel később próbáltam volna beszélgetni, mire kifakadt. Azt mondta, hogy elege van, látja hogy úgysem fogok megváltozni és már torkig van az elmúlt néhány hónapból. Ez alatt azt kell érteni, hogy elege van, hogy nem keresek munkát (szerinte). Azt mondta, hogy nem akar többé velem élni, este ha hazajön mondjam meg, mit szeretnék, ha haza akarok menni Magyarországra, akkor vesz jegyet.

Tehát este még átbeszéljük a dolgokat, de nagyon csalódott vagyok. Én mennék dolgozni, jelentkezek mindenhova, voltam már állásinterjún is, igaz az nem sikerült, de pl. jövő hétre is van 2 időpontom. Minden erőmmel azon vagyok, hogy dolgozzak, tehát nagyon nem jogos amit mond. Viszont megértem, hogy ideges a pénz miatt. Nem tudom mit csináljak, nem hiszi el, hogy tényleg keresek munkát. Viszont nagyon szeretem és tudom, ha anyagilag rendben volnánk, akkor o is teljesen máshogy viselkedne. Magyarországra is csak miatta nem akarok visszamenni, mert egyébként a szüleim mindig szeretettel hazavárnak. Viszont ha ma úgy jön haza, hogy elhagy, akkor én nem tudok megélni magamtól.

Nem tudom mit mondhatnék, ami megváltoztathatná a dolgokat. Én nagyon szeretem őt és nem tudnám elhagyni.