Mi egy nonek es mi egy ferfinak a feladata a hazassagban?

Egy jó házasságban ahol a két fél tényleg szereti és tiszteli egymást nincs probléma ki mit csinál. Én egy nagyon boldog házasságban élek, immáron 17 éve. Ez idő alatt 4 gyermekünk született, a legnagyobb 15 éves, a legkisebb 4 hónapos. Nálunk így működik mikor még otthon vagyok a gyerekkel annak 3 éves koráig:

A férjem dolgozik, szabadnapjain elvégzi a ház körüli munkát ami amolyan hagyományos férfidolog, szabadnapjain főz (ami nem kényszer, hanem szereti), nagyon sokat játszik a gyerekekkel, nem gond neki etetni, fürdetni, ellátni őket. Nem jár el szórakozóhelyre, csak horgászni, ez az ő hobbija.

Az én feladatom: tiszta, rendezett otthont nyújtani, ellátni a gyerekeket vagyis vinni-hozni őket iskolába, oviba, kertet gondozni (növények termesztése, virágok ültetése-gondozása), valamint itthonról dolgozom is, hiszen úgy gondolom egy családban nem lehet egy ember vállára tenni a legnagyobb terhet, az anyagi biztonság nyújtását. Ez túl nagy stresszel járna. Így én is keresek annyit, hogy ha pl elveszti az állását, akkor ne haljunk éhen. Az igaz hogy minden percben van mit csinálnom (most is épp azért ültem a gép elé mert keresem a választ arra hogy kivegyem-e a kihajtott virághagymákat a kertből hogy ne fagyjon el :)), de nem is tudnék leülni csak úgy tétlenül.

Amikor már visszamegyek dolgozni lényegében minden ugyanígy van, annyi a változás hogy ha én dolgozom és a férjem szabadnapos, akkor nem hagy kupit a lakásban. Megtartja a rendet, megfőz hogy nekem legyen meleg vacsim (amit én ugyanúgy megteszek ha ő dolgozik) és berakja a mosatlant a mosogatógépbe, tehát nincs szanaszét. A mosás, porszívózás, fürdőszoba takaríts mindig az én munkám, de ez így jó. Viszont tekintettel van rám, pl nemcsak a WC deszkát hajtja le, hanem a tetőt is rá miután végzett. Tudja hogy nekem fontos hogy ez így legyen. A szűrőbe se hagyja a haját és a cipőjét is mindig leveszi az előszobában. Mindketten tekintettel vagyunk a másik munkájára amit otthon végez és figyelünk rá hogy ha valamit úgy szeret, akkor úgy tegyük. Szerintem ez is amolyan figyelmesség. De nem is telik el úgy nap hogy valami aprósággal ne éreztessük a másikkal hogy fontos nekünk.

Én is voltam ilyen pasival. Mindketten hazatértünk ugyanabból a kemény fizikai munkából, és ő leült tévézni. Mondtam neki, hogy legalább a gyerekkel játsszon egy fél órát (aki amúgy csak az övé volt), addig én kitakarítok, összedobok valami kaját. Azt mondta nem, ő fáradt... aztán meg ment a balhé, hogy miért van kupi, miért nincs kaja, miért a gyerekkel foglalkozom csak.

Hát próbáljátok ki, kedves férfiak, mossatok fel mondjuk egy 2 éves örökmozgó mellett. Hát rávetődik a botra azt elkezdi csócsálni a felmosót, majd beleiszik a mosószeres vödörbe, és egy laza mozdulattal felborítja az egészet.

A no tisztelje a ferjet a ferje maganal is jobban szeresse a feleseget.

A ferfi elhagya apjat anyat es a felsgegevvel kepez egy egyseget.

Ebbe a 2 montatban minden benne van.

egy 2 éves örökmozgó mellett.

A 2 éves örökmozgónak van szobája, és van rajta biztonsági gyerekrács.pl.és ha hozzászoktatod és ráneveled, akkor igen is kifogja bírni, hogy amig te felmosol addig megvárjon, legfeljebb nyafogni fog, vagy bömbölni. No nagy dolog.

A no tisztelje a ferjet a ferje maganal is jobban szeresse a feleseget.

Hmm..a kutyám tisztel engem, felnéz rám, én pedig nagyon szeretem. Ez már majdnem házasság?