Miért viselik olyan nehezen a férfiak, hogyha a feleségük sikeres valamiben?

Ezért:

[link]

Gondolom egyrészt genetikailag bennünk van az uralkodási vágy, és a sikerre törekvés, ráadásul a társadalmi elvárások is ilyen irányba tolódnak.

Még maguk a nők is sokszor ezt hangoztatják, meg ezt látom, hogy olyan férfit akarnak, akinek van egzisztenciája, sikeres, célokkal teli.

Ráadásul ott van az az emberi hülyeség is, hogy nem vagyunk képesek elviselni, ha valaki folyamatosan sikereket ér el, ezért kell félévente új tehetségkutató, meg satöbbi, ahol a kis kedvenc nyer, majd megy a süllyesztőbe.

Meg magamon nézve, énnekem mint férfinak, az a célom, hogy megteremtsem annak a lehetőségeit, hogy el tudjak tartani egy családot egymagam is ha kell. Nem azt mondom hogy a nő ne dolgozzon, de ne attól függjön a dolog. És ilyen szempontból lehet engem is zavarna már maga az is hogy én nem érek el sikereket, de ha még van is mellettem valaki, aki meg folyamatosan sikeres, az még inkább rombolná a saját önértékelésem.

És így nézve talán a nők jobban el tudják viselni, és képesek értékelni hogy a párjuk sikeres. Egyrészt gondolom azért, mert =valamilyen szinten) ösztönösen az "erősebb" hímet választják, és ha az sikeres, akkor őket is elégedettséggel tölti el az hogy jól választottak, másrészt társadalmilag is sokáig így voltak nevelve, hogy támogassák a férjüket, párjukat.

És ezzel, hogy a nő lesz sikeres ez a kb alapvető társadalmi és genetikailag kódolt rendszer borul fel.

A 6.-al maximálisan egyetértek. A piti dolgokon féltékenykedő (pl. a feleség hozzá mert szólni egy hímnemű munkatársához vagy hasonlók...), kisebbségi komplexusos (a feleség többet keres vagy jobban képzett), idétlen megmondóemberek kisfiúk, nem férfiak.

Egy férfi szerintem tisztában van a saját értékeivel, magabiztos, és nem alacsonyodik le olyan szintre, hogy a saját társától sajnáljon, irigyeljen dolgokat.