Mit tehetnék, ha irigykedem mások sikeres, gondtalan életére?
Alapvetöen pozitív embernek tartom maga, sokáig hittem abban, hogy tanulással, szorgalommal, kitartàsssal elörèbb juthat az ember - de mióta rájöttem, hogy ez nem így müködik , nagyon elkeseredtem :(
Sajnos elèg destruktív családban èlek, mi szinte csak vagyunk egymás mellett, soha nem voltak közös családi ebèdek, sehova nem mentünk együtt, soha semmit nem lehetett itthon megbeszèlni, csak állanó feszültsèg ès kiabàlàs volt.. megszakad a szívem, amikor mások csupa szerrtettel beszèlnek a családjukról. Èn, bevallom, nem szeretem öket.
Vilàgèletemben jól tanultam, sokat olvastam, van nyelvvizsgám, Okj-m, emeltem, de hála az idei állami ponthatároknal, mèg ez sem volt eèg az ingyenes kèpzèshez. A belem kidolgozom diákmunkàbam, hogy fizessem majd a tandíjat, bele kell adnom a rezsibe, bèrletet isagam.a veszek, így kb. semmire nem telik, mèg egy mozit is kètszer meggondolok.
Munkát egy ève keresek, de ez kelet-magyarország, itt már a titkárnötöl is diplomát kèrnek :/
Mindeközben az ismerösi köröm tele van olyanokkal, akik vígan èlnek a szülök pènzèn, akiknek nem kell fèl nègykor kelni dolgozni, ehelyett strandra járnak, moziba, kirándulni, nem a kînaiból veszik a legolcsóbb cipöt. Csupa buta ember, akiket a szülök betesznek a vàllalkozásba, százezreket keresnek (mèg az is, aki konkrètan èrettsègin megbukott), lakást ès autót kapnak... egyszóval tudnal elörejutni az èletben. Nyilván nekik is vannak problèmáik, de alapvetöen mègis ezerszer könmyebb nekik.
Pedig szívesen megdolgoznèk èn a dolgokèrt, de úgy èrzem, lehetösègem sincs erre :/
nézd, azzal hogy irigy vagy másra, neked még nem lesz jobb!
Inkább keress más megoldást!
Költözz el Ny- Mo-ra! Én is ezt csináltam! Ha kiszakadsz a családod rabságából, mindjárt másképp fogod látni a világot és a lehetőségeidet!
Először is vedd tudomásul, hogy ha mások minden anyagi segítséget megkapnak a szüleiktől, te meg semmit, akkor az nem a "sors" meg nem az "élet" hibája, hanem a szüleidé, ők döntöttek úgy, hogy akkor is gyereket akarnak, ha soha semmivel nem tudják majd támogatni.
Másodszor, ha annyit tanultál, azt ne hagyd veszni hagyni, próbáld ki a kiterjesztett munkakeresést, ne csak a közvetlen közeledben, de az egész országban, sőt még külföldön is szórd szét az önéletrajzodat. Menj be a munkaügyi központbaés érdeklődj, hogy milyen pályázatokra jelentkezhetnél, biztosan van olyasmi, amire jogosult vagy.
Az a baj, hogy a páromat mèg legalàbb kèt èvig ideköti az iskola ès mellette a munkàja, èn pedig nem akarom mèg öt is "elveszíteni".
Kedves második, ilyen adatokat nem szeretnèk itt kiadni :)
Már ezernyi helyen hirdettem korrepetálást, de nem tülekedtek az emberek :/ Ne èrtsetek fèlre egyèbkènt, most van mèg munkám, habàr csak minimàlbèrt keresek, tehát nem kifejezetteb az állástalansàggal van munkám, hanem az egy helyben toporgással.
Állandóan stresszelek, hogy nem lesz pènzem, hogy sose lesz normàlis munkám, nèha már hullafáradt vagyok, ès rossz azt látni, hogy akik tizedennyit sem tesznek, azoknal minden az ölèbe hull :/
Ne keseredj el, és ne irigyeld más életét, mindenkinek megvan a maga keresztje. A Tiéd még elég nehéz, de hidd el, hogy ez hamarosan változni fog. Te sokkal inkább felkészültél egy önálló boldog életre mint azok, akik anyuka pénzén élnek.
A családi nemtörődömséggel és haraggal nem tudsz mit tenni, viszont arra tudsz figyelni, hogy azt a szeretetet amit te nem kaptál meg, a gyerekeidnek majd megadd. Lesz még boldog életed, ebbe bízz és ne csüggedj el ennyire. Az eddigi életedet nem Te alakítottad, de jön majd egy pont ahol tudsz változtatni, és minden jóra fordul. Tudod egyszer fenn, egyszer lenn.
Látom egyik beíró horoszkóppal akar butítani, "vígasztalni" :D Ez már beteges.
Jól teszed, ha nem adod ki ilyeneknek az adataid. Még a végén meggyőzne, hogy sorsod meg van írva. :D
Én is, mikor első osztálytalálkozóra elmentem, hasonlót láttam. Az osztály butája alkalmazta az osztály okosát egy vállalkozásban. Miért? Mert dúsgazdag apuka megadta a kezdő lökést, de valjuk be: melyik szülő ne segíteni csemetéjét, ha megteheti.
Inkább azzal van baj, ahogy írod, hogy a családod nem túl összetartó.
Most gondolj bele. Vannak családok, generációkon átívelve gyűjtik a vagyont, összetartanak és egyre inkább növekszenek. Ahogy telik az idő, az újabb generációnak egyre könynebb lesz.
Mások pedig mindent felélnek, elherdálnak, széthúznak és nem örökítenek semmit, így nem is segítenek a pályakezdő csemetéiknek.
Itt van a a bibi.
Megoldás a kezedben van. Kezdj újat. Legyél úttörő és szorgalmas munkáddal halmozd fel a javakat. Mutass példát összetartásban, segítésben és a gyerekeidnek már eggyel jobb lesz...és így tovább. Valakinek meg kell törnie a kört.
Úttörőnek mindig a legnehezebb, de az utána jövőknek már könnyebb.
Rá kell jönnöd, mire vágysz igazán, és arra koncentrálni. Mert tudod, lehet, hogy ideig-óráig boldogítana, ha sok pénzed lenne, de az ismerősi köröd sincs ezzel kielégítve. Te sem lennél boldog úgy, ahogy most ők élnek. Persze, jobb körülmények kellenek mindenképp, de talán egy nyugodt családi légkör többet érne, mint a pénz. Úgyhogy koncentrálj erre.
Még két évig legalább ki kell húznod ott (habár vannak, akik kibírnak két év távkapcsolatot). A helyedben addig kitalálnám nagyon alaposan, mibe tudnék belefogni, ami a valódi igényeimet kielégíti.
Én nem hiszek abban, hogy van gondtalan élet.
Ha valaki saját munkájából ért odáig, akkor azt pl. a saját tanulmányainak és gyakorlatának köszönheti, tehát ő előzőleg megdolgozott érte, s valószínűleg sok álmatlan éjszakája is volt már. Sőt leginkább azt kérdezném meg, hogy hogyan jutott idáig, mert én is képes lennék rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!