Megütöttem a férjem. Mit tegyek?

"Érdekes!

Ha ugyan ezt a kérdést egy pasi írta volna ki akkor azt már halálra ítélték volna a nők."

Pontosan. :)

Senkinek sem lenne szabad megütni a társát alapjáraton! Senkinek! Apu is elverte anyámat, amíg el nem váltak 6 éves koromban, én is kaptam. Viszont annyit azért hozzá tennék, hogy van némi erőbeli különbség nő és férfi között. Az erőviszonyok általában a férfi javára billennek. Pl. ha én próbálnám megütni páromat (amit soha nem tennék, de most tegyük fel elméleti szinten), kb körberöhögne, annyit érne. Viszont ha ő ütne meg, biztos eltörne az állkapcsom vagy az orrom..

23/N

Az a baj ezzel, hogy egy hirtelen indulat okozta, nem gondolkoztál. Lehet bocsánatot kérni, de ott marad a törés, és az, hogy ha egyszer megtetted, máskor is megteheted. Nem tudom, mi bíztatót tudnék mondani.

Szomorú az is, hogy nem csak az ütés fáj, szavakkal is padlóra lehet küldeni valakit, egy kis beszólás is fájhat úgy, mint a pofon.

Szerintem nem azért elnézőek a kérdezővel a válaszolók, mert nő, hanem azért, mert megbánta. Ahogy most érzi magát, az pont elég büntetés neki egy pofonért...

Indulatból cselekedtél, törekedj arra, hogy többet ne forduljon elő. Én is mondtam, tettem már olyasmit, amivel bántottam olyan embereket, akiket szeretek. Ettől még ugyanúgy szeretem őket, legfeljebb kevésbé szeretem magamat.

Amilyen hamar csak tudsz, kérj bocsánatot. Ha kell, akár sms-ben, vagy telefonon, és bizonyosodj meg róla, hogy a lehető leghamarabb megbeszélitek a dolgot és személyesen is töredelmesen bocsánatot tudsz kérni. Remélem, megbocsát.

Hű, most elgondolkoztam azon, miért van, hogy én is kevésbé durvának fogom fel azt, ha egy nő üti meg a férfit, mint fordítva.

ÉS szerintem én azért gondolom így, mert a nő általában hirtelen indulat miatt teszi, a férfiak többsége inkább azért, hogy az erőfölényét nyomatékosítsa és megfélemlítsen. Éppen ezért szerintem a nő egyszer üt, a férfi viszont ha üt, akkor az nem egy pofon, hanem verés, és nem is egyszeri alkalom.

Szerintem is kérj bocsánatot!

Azért szerintem sem ugyanaz, mintha egy ffi üt meg egy nőt! Ez olyan, mintha azt mondanák, hogy az hogy átmegy rajtam egy úthenger, ugyanaz, mintha elütne egy bicikli...

Azért, ha engem üt meg a párom, nem maradok állva az tuti. De nem is merne megütni, mert lehet ott is maradok. Azért van köztünk 40 kiló!!!

Én szerintem még az orrát sem tudnám eltörni ököllel, bár nem próbáltam és nem is szeretném, meg nem vagyok valami verekedős fajta alapból, mikor a kutyámnak kell odasóznom, az is nekem fáj jobban :(, lényeg, ha pofon ütném a párom, meg se látszana rajta és nem fájna neki, csak a megaláztatás lenne ami gáz.

Szerintem ezt mindenképp el kell kerülni, de ha már nem sikerült, kérj elnézést, és talán itt az ideje, hogy a feszültséget is kibeszéld magadból.

Amikor hazajön, ülj le vele, mondd el neki, hogy ki vagy bukva, mondd el neki, hogy mi bánt, aztán nézz egyenesen a szemébe és kérj bocsánatot, őszintén.

Egy házasságban nagyon sok "tányér-kanál csörgés" (szeretett nagyapám nevezte így mindig a házastársi perpatvart :) ) előfordul. Két különböző ember, sok külső-belső probléma...stb. nem sorolom.

A problémákat meg kell tanulni kezelni, nem pedig azonnal elrohanni és elválni és azt képzelni, hogy majd mással jobb lesz.

Nem, nem lesz jobb. Mert a probléma - a problémamegoldás képtelensége - benned van. Ha nem oldod meg, hurcolod tovább a következő kapcsolatba. És mire jó ez? Magad mögött hagysz egy csomó romot, és nem oldasz meg semmit, csak telnek az évek. A végén pedig ott állsz öregen, tehetelenül és kifosztva, és nem értesz semmit, hogy miért omlott össze az életed.

Nem püfölni kell a másikat, hanem ha ki vagy bukva, akkor lazítani. Megtanulni relaxálni, jógázni, vagy elmenni futni (nem a susnyásba este egyedül!), vagy úszni járni, vagy megtanulni mandalát festeni, vagy elmenni moziba, barátnőzni (srácoknak haverok, foci, kondi stb.), naplót írni stb. Végső soron ott a pszichiáter és a pszichológus - azért vannak, hogy segítsenek az életválságban küszködőknek.