Elváljak a férjemtől, csak én vagyok a bűnös?

Figyelj! Ti 2-en 1 par voltatok. Amikor a kapcsolat rosszra fordult, akkor te nem kitartoan a ferjednek segitettel, hanem a "konnyebb" utat valasztottad.

Illetve nem is csak az, hogy nem segitettel, hanem "vartad" a ferjed segitseget. Vartad, hogy o lepjen elobb. Es mivel valoban az elmult 10 evben mar masodjara kerulsz ilyen helyzetbe, ezert nincsen semmi garancia arra, hogy vajon 5-6 ev mulva nem kerulsz-e ugyanebbe a szituacioba. Ahol majd szinten mast teszel felelosse a sajat boldogtalansagodert.

Miert annyira kulonleges az uj? Mert meghivott 3 kavera, kuldott 12 sms-t, es vett egyszer egy szal voros rozsat?

Es miert latod anyira ellensegesnek a ferjedet? Mert "csunyan" beszel veled? Mert nem volt kepes gyermekkel megajandekozni? De ugyanakkor meg ertetek megy dolgozni es eltartja a nem sajat gyermeket is.

Tehat valahogyan en azt erzem, hogy "en vagyok boldogtalan", es ezert a masik fel a "hibas". Ha a masik fel nem ebreszt szerelemre, akkor az az o hibaja. De ehhez hasonlo allapot ugyanugy, mint az elozo ferjeddel es a mostani ferjeddel a kovetkezokben is el fog jonni. Sot eleted vegeig meg vagy 15-szor!

Nem vagy kivancsi, hogy mi van akkor, ha parkent kitartoan megoldjatok? Hogy vajon mi lehet a kerites mogott? Hogy milyen allapot jon el, ha egyutt orvosoltok egy problemat? Hat pont errol szol pedig a hazassag.

#37 "A mai világban nő és férfinak is ugyanugy kell ,helytállni,(lehet a férfinak jobban)" - hogyne, Kérdező, hogyne... az elvárásokat elő lehet adni, majd lehet elhúzni az elvárásokkal egyetemben. Ugyanis normáliséknál egy kapcsolat nem úgy néz ki, hogy ki milyen elvárást támaszt a másikkal szemben, hanem úgy, hogy ki mit tud adni a másiknak... és ez nagy kettő. A párod elfogadta a gyerekedet, ez OK. És te mit adtál?

Nézd, a kérdésedből és a reagálásaidból az is egyértelműen kiderül, hogy egy egocentrikus, és mindent mindig irányítani akaró személyiség lehetsz, nem csak azért, mert most is te akarsz kezdeményezni a válásban, meg te is kezdeményeztél a külső kapcsolat fele is, hanem pl. mert arról egy szót se írstál, egy vakhangot se, hogy mit szól az egészhez a TE GYEREKED, akit azért feltehetőleg 6 éve közösen neveltek, és akinek azért a kamaszkorhoz közeledve már valószínüleg van külön bejáratú véleménye erről az egészről. Vagy hogy milyen a férjed és a nevelt lánya kapcsolata... semmi... csak te, te, te, a te sérelmeid, a te szándékaid a te büszkeséged...

Nem értem hogy miért szólnak le ennyire Kérdező! Leírtad, hogy próbáltad megbeszélni a férjeddel a gondokat, szerettél volna megoldást találni vele együtt, de a mondandód süket fülekre talált a férjednél.

Persze, a megcsalás szörnyű tett, előbb kellett volna elválni, aztán a kollégával összejönni. De megértem, mert mindenki ember, mindenki hibázhat.

Bár ennyi erkölcsös ember lenne Magyarországon, mint amennyi itt előadja magát...

Kérdező!

Ne itt kérj tanácsot. A válaszolók átlagéletkora 15 év. Gondolhatod mekkora párkapcsolati tapasztalattal rendelkeznek.

Nem érdemled meg, hogy mindennek elhordjanak, ugyanis mindig kettőn áll a vásár, és a Te esetedben ez igazán elmondható. Ha tudnád, hogy hány házasságban lép az egyik fél azért félre, mert érzelmi (nem testi) szükségletei nincsenek kielégítve, és üres a szeretet tankja.

A férjed csődöt mondott mint családfenntartó, mint férfi, hiszen nem képes gyermeket nemzeni. A férfiassága romokban, a megcsalás beismerése pedig nyilván a végleges döfést adta meg neki, egyértelmű, hogy tajtékzott, hiszen kudarcot vallott. Ellenben ha korábban sem volt hajlandó megoldást keresni a problémára, akkor sajnos nem lehet megmenteni a dolgot, hiszen aki nem akarja, azon nem lehet segíteni.

Logikus, hogy végül más karjában kötöttél ki. Ez nem a kapcsolat felbomlásának oka, hanem egy nem működő kapcsolat következménye. Bár nem túl elegáns következmény, de ha már megtörtént akkor megtörtént. Nem keresel mentséget, beismerted, nem vagy rá büszke, kész. Ha nem akarja belátni, hogy mindketten hibáztatok, akkor nem fogja. Te látod. Nincs mit tenni, akkor tovább kell lépni.

Több hasonlót is láttam már közvetlen közelről, egyben éltem is, és amikor ott van az ember, akkor bizony másként látja a dolgokat. Innen könnyű szajkózni, hogy ... vagy, de ez nem igaz. Ha az ember szeretetéhsége bűn, akkor bűnös vagy Te is. A megcsalás itt nem a megalázás és a szexuális élvezet hajszolásának eszköze volt, hanem a szeretet utáni vágy tört utat magának ott, ahol éppen tudott.

Rajtatok áll mi lesz ennek a vége. Egyedül nyilván nem tudod megmenteni a dolgot. Nem gondolnám, hogy bűnös vagy, csak rossz döntéseket hoztál Te is.

Mi az, hogy mi van, ha 10 év alatt másodszor akar válni?

Csupa rosszat mond a férjéről, közben nyilván ő tökéletes, azért nem marad meg mellette senki, illetve nem tud megmaradni senki mellett...

A férjével nem lehet beszélni, de az megoldás, hogy megdugatja magát mással, már elnézést?

#45 "A férjed csődöt mondott mint családfenntartó, mint férfi, hiszen nem képes gyermeket nemzeni." - hát, a 15-ön már picit túl vagyok, sőt, a 3*15-ön is, de meg kell, hogy mondjam, rég vidultam akkorát válaszon, mint a te levezetéseden. Hajdan volt ifjúságomat juttattad eszembe - köszönet érte:) - amikor még létezett a 2 éves sorkatonaság, és hát én is (mint oly sokan mások) vért izzadva tettek meg mindent a megúszása érdekében. Na, nekem sikerült is, és hát ott virítottam büszkén az "E"-betűvel (ágyútölteléknek definitíve és abszolúte alkalmatlan) a katonakönyvemben, és akkor jött valaki, egy ezredes, aki megmagyarázta, hogy engem nyilván mennyire frusztrál és elkeserít az alkalmatlanságom:))) - nagyon kellett vigyáznom, hogy csak az ajtót becsukva törjek ki visító röhögőgörcsben...

Tudod, ezt a "nemző és családfenntartó" szerepkört manapság már sokkal ritkábban várják el a férfiak önmaguktól (akár anno a katonaviseltséget) - előfordul, de elég ritka - mint ahányszor a nők akarják belénk dumálni ezt a fajta elvárást és értékrendet. Mint ahogy a Kérdező is, hisz az egész kérdése az utolsó két sor kivételével pont erről szól.

Ja a kérdező meg, olyan idegesítő egy valami, hogy még innen a képernyőn át is felmegy tőle az agyvizem.

Lehet, hogy a férje nem volt jó családfenntartó, de a franc se etetne kakukkfiókát!

Így is maximális respect neki, hogy kibírta ezt a hat évet.

#48-49.

A te véleményed a te problémád és nem az enyém:)

Másfelől meg én pont eleget ekéztem itt a Kérdezőt, de itt "kakukkfiókázni" maximálisan igazságtalan és etikátlan, a Kérdező férje ugyanis tudta, hogy nem tőle van a gyerek, és ennek tudatában vállalta, tisztelet érte.

A "kakukkfióka" az meg az az eset, amikor a férfi azt hiszi, hogy a saját gyerekét neveli, mert a nő becsapja. Ilyesmit a Kérdező nem tett.