Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Honnan/miből lehet tudni, hogy a lánykérés mögött valós házasodási szándék áll-e?
Több helyen olvastam,hogy megkérte a Párjuk a kezüket,de már x éve nem vette el.
Tulajdonképpen Nálunk is ez a helyzet,azzal megspékelve,hogy nemet mondtam,amikor először megkért.De ennek már 3-4éve,még mindig ez a dolog lenne a hunyó?
Köszi!
Úgy összeszorul a szívem,amikor (egyébként jogosan) kapom az ívet,amiatt a nem miatt.... Mostmár felérem ésszel,hogy mit tettem,de akkori aggyal nem tudtam, derült égből villámcsapásként ért,holott előtte beszéltünk róla,de azt hittem akkor,hogy sikerült elodáznom a dolgot....
Azért (lehet,hogy önnyugtatásképp,de) megpróbálom úgy felfogni,hogy semmi sem véletlen és végül lehet,hogy ebből tényleg előnyünk származik olyan szinten,hogy majd esetleg tényleg jobban fogja értékelni az IGEN-t,ha oda jutunk.Mert így érezni fogja,hogy szerelmünkkel "be tudott törni egy vadlovat" (remélem nem hülye hasonlat),amúgy meg lehet ha már olyan "könnyen" megkapott volna,nem tudna úgy értékelni.Erről meg a "könnyen jött,könnyen ment" szólás jut eszembe.De ez már lehet,hogy tényleg csak önnyugtatás!? Köszi!
Azért, akik szerint a házasság csak egy papír, meg annyi, mintha az orvos kiadná, hogy barna a szemed azok tisztában vannak pl. a jogi pluszokkal, következményekkel, amik vele járnak? Mert a házasság intézménye, az nem csak annyi, hogy adnak egy papírt, hogy szeretitek egymást.
(Hogy a lelkiről ne beszéljünk, mert az úgy is megvan szerintetek. Bár, ahogy a kérdező is, ezt inkább idővel éri fel ésszel az ember, hogy a feleség és férj mégis más.)
Szerintem éretlen vagy a házasságra és a kapcsolat is az. Ha az igazival vagy, akkor nincs ilyen, hogy Nemet mondasz...persze ha tinikorotoktól együtt vagytok és ez akkor volt, akkor megértem a reakciódat a lánykérésre. De ha így van, akkor első szerelem= nem lesz örökké tartó.
Én szinte biztos vagyok benne, hogy nem Ő lesz a nagy Ő. Ha össze is házasodtok, nem maradtok együtt...
Sajnálom, ha negatív a válaszom, de szeretek őszinte lenni.
Amúgy mennyi idősek vagytok? Ha nem akarod elárulni, akkor mennyi korkülönbség van köztetek?
24N
A válaszok között be van linkelve egy 3 és fél éves kérdése, amiben a nemet mondás jóvátételéről van szó, és már akkor is évek óta voltak együtt, szóval nyilván nem épp tinik.
Viszont szerintem a lánykérés az a másfél-két éves, "jó rég együtt vagyunk - de szeretjük egymást - legyünk mindig együtt" naiv lelkesedéséből jött, te elutasítottad, ő meg közben túl lett ezen a belelkesült korszakon és csak bele van kényelmesedve a kapcsolatba. Szóval kb. ugyanott vagy, mint azok, akik csak vannak és sehova se tart a kapcsolatuk és vagy szétmentek vagy valahogy belesodródtok majd a házasságba, ami nem biztos, hogy annyira jó ötlet, annyi, hogy nálatok volt egy elfuserált lánykérés anno.
24! Hogyne lehetne nemet mondani úgy,ha az Igazival vagy!? Pont EZ történt és hál'a jó Égnek ez látszik is a ~3 évvel ezelőtti kérdésemnél is,hogy már akkor is éreztem (mint ahogy az első pillanattól is),hogy Ő az,akit Nekem szánt a Sors. Az a nem, nem Neki szólt akkor,hanem a házasságnak!!
Illene figyelembe venni,hogy Én akkor már ~20 éve abban a tudatban éltem az Életem,hogy nem akarok férjhez menni,nem láttam értelmét-"papírnak" gondoltam (mint ahogy ma is sajna sokan).
Pont egy ilyen házasságellenes kérdésnél írtad tegnap,hogy akinek ilyen a felfogása,az sosem fogja megérteni azt,akinek nem ilyen.Én pont ezért írtam meg Neked privátban a kérdésem,hogy erre ne vegyél mérget,mert lehet,hogy ritka kivétel vagyok,de élő példa erre-a kérdésem bizonyítja.Szóval látom szeretsz általánosítani,pedig pont erre világítottam rá,hogy nem kéne.
Elhiszem,hogy egy olyan Nőnek,akinek a házasság kezdettől fogva mást jelentett,szemben annói véleményemmel,annak az az első gondolata,amit Te is írsz de nem néztél a kérdés mélyére ez biztos.De abból is látszik,hogy nem figyeltél rendesen,hogy privátban is megírtam,hogy egy korúak vagyunk (Te+Én),de a régi kérdésemben is ott van.
Bár a Párom kora nemtudom szóba került-e,de nincs ebben titok,Ő 31 éves,Én 24.
~6 éve vagyunk együtt- együtt is élünk a kezdetektől,és Mindketten mai napig Egymástól függetlenül azt valljuk,hogy Egymással szeretnénk leélni az Életünket (időnként még azt is hozzátesszük hangulattól függően,hogy "s ami ezután jön azt is").:) Mi össze tartozunk és ez átjárta minden porcikánkat. Ennyi idő után is szerelmesek (!) vagyunk Egymásba és igen,ha ezt nézzük,akkor ez az első ILYEN szerelmünk-kapcsolatunk,dehát az Igaziból csak 1 van.:)
Egyikünknek sem ért fel egyik korábbi kapcsolata sem ehhez. Nemtudom mennyire sikerült átadnom picit azt,ami a szemnek láthatatlan,de megpróbáltam.:)
Ez leginkább 24-esemnek szólt,de 25-re is benne van a reakcióm. Köszönöm szépen a válaszokat!:)
Még annyit elmesélnék,biztos fontos,de eszembe sem volt+Én eddig sem tudtam ezt hová tenni,így különösebben nem is foglalkoztam vele (bár Neki már 1× megjegyeztem),HOGY: Amikor bemutat,akkor már a Feleségeként mutat be.
Köszi,ha segítetek még válaszaitokkal!:)
Egy évvel később kinyögöd, hogy már igent mondanál, - de hát akkor meg már nem kérdezte senki.
Nnekem meg elsőre igent mondott, aztán valami rokoni ráhatásra egyszerűen "elfelejtődött" a projekt.
Szóval én nem hoztam szóba többet...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!