Mit tegyek a párom örökös rendmániájával?

Nincsen nálunk sosem rendetlenség,én rendet tartok és tisztaságot.Van egy lassan 4éves kislányunk aki szereti szétdobálni játék közben a dolgait.De ha rászólunk rendet rak,igaz könyörögni kell érte de megteszi.Mivel élünk a lakásban és használjuk óhatatlan ,hogy egy két dolog ne legyen a helyén.Pl. egyszer használt ruhák amit még fel lehet másnap is venni a fotel karfáján van összehajtogatva.A száradó ruhák a szobai szárítóállványon,és ha véletlenül nem szedem le azonnal amint megszárad már kapok is érte.Pohár az asztalon amiből még majd később inni szeretnék.A párom folyton veszekszik a gyerekkel is és velem is.Ma reggel összegyűrte a kislányunk egyik képeslapját amit még a szülinapjára kapott a Nagyitól,mert azt a párom úgy gondolta szemét már.Sorra dobálja ki a gyerek rajzait is,és állandóan veszekszik vele is és velem is.Mindíg azt hajtogatja,hogy örüljek neki,hogy ő ilyen rendszerető,mert ő sokat segít nekem.Mondtam neki bár ne lenne ilyen,inkább pakolnék utána mint hogy folyton veszekedjünk a rendrakáson.Nem tudom mit lehetne tenni ezzel a problémával,de érzem rá fog menni a kapcsolatunk.Mondtam neki ezt is,erre azt mondta hogy én ne fenyegessem azzal hogy elhagyom.Én nem tudok egyszerűen mindent rendben tartani!Egy 4éves kisgyerek mellett lehetetlenség.Dolgozom napi 8órát,főzök ,mosok,és a gyerekkel foglalkozom.A párom folyton azzal jön hogy ő mennyit dolgozik.Amikor hazajön elé van téve a vacsora,és ha netalán neki kell mosogatni vacsi után akkor tör ki belőle a veszekedés.Azt mondja ,hoy ő sokat segít nekem ,de hogyan segít?Úgy ,hogy abban nincs köszönet,mert olyankor morog egyfolytában.Pl jesszus miért van ennyi mosogatnivaló?Vagy ha takarítani segít akkor meg mekkora kosz van mikor takarítottál itt utoljára?Komolyan mondom inkább megcsinálom én,csak ezt ne kelljen hallgatnom.Nem jó így élni,a gyerek sem érzi jól magát.Az otthonunk egy múzeum.Én legalább is így érzem benne magam.