Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Vagyonmegosztás.30 éve jó...

Vagyonmegosztás.30 éve jó házasságban élő házasok vagyunk. Az én nevemen lévő telken építkeztünk, így a tulajdon is nekem van bejegyezve (kizárólagosként) 1/1. Ha meghalok a feleségem örökös lesz-e?

Figyelt kérdés
Vagy a 2 gyerekünk lesz az örökös Ő pedig haszonélvező? Tanácsos-e vagyonmegosztást készíteni, vagy végrendelet kell?
2013. márc. 1. 07:21
 1/10 anonim ***** válasza:
45%

Vagyonmegosztás válásnál van.

Szerintem az telken lévő ingatlan fele a nejedé.

2013. márc. 1. 07:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
57%

A telek elvileg a te tulajdonod, amit rá épitettetek az közös (mivel a házasság alatt épült).

Válásnál - mert vagyonmegosztás csak akkor van - neked csak annyival járna több, amennyi a telek értéke. Az, hogy ki van tulajdonosnak bejegyezve, lényegtelen.


Ha meghalsz, akkor a ház fele a feleségedé, a másik fele a gyerekeké, de erre a félre is neki hasonélvezete van.


Végrendeletet csinálni értelmetlen, mert a fele ház már most a feleségé, mivel a házasság alatt lett épitve. A másik felét meg a gyerekek öröklik, és a feleséged haszonélvezete is autómatikus. (És az ö halála esetén a ygerekek öröklik azt a felét is.


De nem egészen értem, hogy 30 év után ki akarnád a feleségedet semmizni ? Vagy mit akarna a kérdésed jelenteni?

2013. márc. 1. 07:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
44%
Ha a ház is kizárólag a te neveden van, akkor az egész házat a gyerekeid öröklik! A feleségednek NEM lesz tulajdonjoga, viszont az egész házra haszonélvezete lesz.
2013. márc. 1. 07:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
72%
Tévedés, mivel a ház a házasság alatt épült, ezért felesben már most a feleségé!!!!
2013. márc. 1. 07:52
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
50%

Mindenképpen a feleséged lenne az egyedüli haszonélvező.


A haszonélvezeti jog erősebb, mint a tulajdonjog, haszonélvezőnek van birtoklási joga, a haszonélvezettel terhelt ingatlanra a tulajdonosnak nincs.

Azaz haszonélvező bárkinek pénzért kiadhatja. Tulajdonos csak a haszonélvező beleegyezésével használhatja az ingatlant, ezért haszonélvező bérleti díjat kérhet tőle.


A házasság alatt szerzett vagyon közös,hagyatéki eljárásban a közjegyző állapítaná meg hogy mi a házasság alatt szerzett vagyon.

2013. márc. 1. 09:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:
50%
A múltkor olvastam itt olyanról, hogy telekkönyvön kívüli tulajdonos, pont az ilyen esetben. Lehet kérni utólag a feleség tulajdonjogának a bejegyzését.
2013. márc. 1. 11:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 A kérdező kommentje:
Kár, hogy nem lehetett látni a probléma felvetése éppen feleségem védelme miatt született, még úgy is, hogy a gyerekeimmel is jó a kapcsolatunk. De szeretnénk tisztázott körülményeket teremteni és nyílván a legkevesebb költséggel.
2013. márc. 2. 07:19
 8/10 anonim ***** válasza:
Mivel a feleségednek MINDENKÉPPEN az egész házra haszonélvezeti joga lesz, ami azt jelenti, hogy addig él ott, amig akar, illetve amig meg nem hal, ö dönti el, hogy ki lakhat ott rajta kivül (ha nem egyezik bele, akkor még a tulajdonos sem), a beleegyezése nélkül nem lehet eladni, ezért nem kell külön ezzel foglalkozni. Maximum elöre be lehet jegyeztetni a haszonélvezeti jogot, de ha nem teszed, akkor is érvényes.
2013. márc. 2. 08:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 anonim ***** válasza:

Bocs, de pont most változtatták meg a jogszabályt!!


Szerintem már másképpen van.

2013. márc. 7. 15:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:

[link]


A haszonélvezet és a használat


157. § (1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.

(2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.

(4) A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.

158. § (1) Szerződés alapján haszonélvezet azzal keletkezik, hogy a dolgot átadják, az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogot pedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.

(2) Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott.

159. § (1) A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.

(2) A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a dolog használatára nem tart igényt.

(3) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.

(4) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.

160. § A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.

161. § (1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.

(2) Ha a haszonélvező a dolgot rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet.

(3) Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.

(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.

162. § (1) A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el.

(2) A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.

163. § (1) Ha a dolog egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.

(2) Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását.

(3) Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.

164. § (1) A kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog haszonélvezetére a dolgok haszonélvezetének szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni.

165. § (1) A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át.

(2) Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni.

2013. márc. 7. 16:15
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!