Férjek, maradtatok úgy házasságban, hogy mást szerettetek? Miért? Férjem semmiért nem hagyna el minket, mégis mást szeret?

Ne haragudj,hogy ezt írom,de ha a férjed igazán tisztelne/szeretne,akkor magától beavatott volna téged ebbe az ügybe,nem máshonnan kellett volna megtudnod.Még ha plátói a dolog akkor is.Jó,nem azt mondom,hogy valakinek nem lehet titka a párja előtt mert nyilván van de én speciel így érezném korrektnek.Ha probléma van,meg kell beszélni,mert ha nincs kommunikáció,akkor ott már egy gyerek sem segít,inkább árthat.De azt írtad,hogy a hölgy talán nem is tud róla,és a férjed sem vallott.akkor mégis honnan lehetsz biztos ebben?Oké,írtad,hogy ezt ne firtassuk de nekem piszkálja a csőrömet.

Na mindegy,ha a férjed nem hagy el titeket másért az jó.Én elvált szülők gyereke vagyok,tudom milyen rossz az.

A második gyerek gondolata ebben a helyzetben nagyon nagy hülyeség és felelőtlenség.

Én imádom a kutyákat, tényleg, rajongással. Ha a férjemmel megromlana a kapcsolatunk és ő hazaállítana egy kutyakölyökkel, akkor a kutyának nagyon örülnék, de a férjemmel szembeni érzéseimen nem változtatna, ugyanis kétlem, hogy abból adódna az elhidegülésünk, hogy nincs kutyám. Ezer okot el tudok képzelni, amiért eltávolodhat két ember, de egy gyerek/kutya hiánya nem tartozik közéjük (most értelemszerűen nem arról beszélek, amikor a gyerekvállalással kapcsolatban ellenkező véleményen állnak).

Tehát a rákos daganatot ne sebtapasszal takard le, mert attól nem gyógyul meg, hanem szüntesd meg az okát.

Amin te gondolkodsz, az a VALÓS problémák átmeneti letakarása. Igen, megoldaná a helyzetet néhány hónapra. Aztán visszaesnétek.

Ha eltávolodtatok, azon nagyon nem fog az segíteni, hogy a baba miatt egymásra még kevesebb időtök van.

De a gyereket ugye nem meglepetésnek szánod neki? Ezt meg szokás beszélni. Ha ő is szeretne gyereket, akkor nosza. De az kevés, hogy "A férjem szerintem nem is lenne ellene. Ő olyan alkalmazkodó." Ne állítsd kényszerhelyzet elé, mert akkor tényleg meg fog gyűlölni!

Amúgy játszhattok olyat, hogy újra randiztok, csini ruha, smink, első csók, titkos szexuálás, stb. Légy megint izgalmas neki, csábítsd el, szerintem te is élvezni fogod. :)

Azt is nyugodtan megmondhatod neki, hogy mindezt azért szeretnéd, mert úgy érzed, kicsit ellaposodott a kapcsolat, kihűlt a szerelem. A másik nőt én nem említeném, mert kínos helyzetbe hozod, de utalhatsz rá, hogy van egy ilyen rossz érzésed, és majd ha akarja, kiböki.

"Ő olyan alkalmazkodó."

Valahogy a nők hajlanak rá, hogy ezt ki is használják. Utána csodálkoznak, mikor kiborul a bili. :)

16-os vagyok

Ne csináld ezt.Te csak írod itt a magadét,hogy így a férjed úgy a férjed.Miért tetted fel akkor a kérdést?Nem fogadod meg a válaszokat,pedig csak jót akarunk.Minden áron még 1 gyereket akarsz,hiába írjuk,hogy nagy hülyeséget csinálnál vele..Mindig azt mondom,beszélgess a férjeddel.Akkor talán könnyebb volna,ha bevallaná,de nem teszi,mert te szerinted nem akar megbántani titeket.Már megbántott ezzel az egésszel..

Ha Te minden áron gyereket akarsz,de hidd már el,hogy semmi nem fog változni.

Le lehet pontozni,de már bosszant,hogy mindenki úgy látja jónak,hogy ne legyen gyerek,kérdező,Te minden hsz-nál azt írod,hogy gyereket akarsz,férjed nem lenne ellene,stb..ááá

A férjem hasonló típus, alkalmazkodó (=irányítható) személyiség, nagy felelősségtudattal.

Neki 20 évesen becsúszott egy gyerek, felelősségtudatból elvette a gyerek anyját. Magától soha nem lépett volna házasságra vele, de a körülmények előtt fejet hajtott. 15 évvel később azért váltak el, mert a gyerek könyörgött nekik, mondván nem tud ilyen mérgező légkörben élni, mindenkinek jobb lenne, ha elválnának.

Szóval ő jó szándékból a saját gyerekével tolt ki. Ha csak elismeri az apaságot és normálisan látogatja, foglalkozik vele, a gyerek is jobban járt volna. A válás óta ő is boldog és a gyereke is, mert így is korlátlanul láthatják egymást, viszont most már nincs meg az otthoni feszültség.

És ebben a történetben se volt rossz egyik szereplő sem, csak egyszerűen nem működött és idővel egymás agyára mentek.