Váljak, vagy ne váljak? Megőrjít ez a huza-vona. Bőv.lejjebb.

A megérzésedre hallgassál.

Az én megérzésem veletek kapcsolatban, hogy nem kéne elválni. Én egyszer ilyen téren nem megérzésre hallgattam, hanem eszemre, és megbántam. Mára már megfogadtam magamnak, hogy a fontos döntéseket csak megérzéseim alapján hozom meg. Ha ésszel döntök, az általában balul sül el.

Könnyíthetsz picit a terheléseden.

Főzni nem kell minden nap, néha elég melegszendvics, virsli(2-10 perc). (lehet kicsi melegszendvicssütő is, hogy mindenki akkor süt magának, amikor megéhezik.

Amúgy,most így belegondolva/végiggondolva is,mit nyernél,ha válnátok? Akkor attól még ugyanannyi segítséged maradna egy darabig mindenképpen. Csak macera lenne/jönne a szétköltözéssel. Aztán vagy jönne új csávó, vagy nem.

Amúgy szereted az embert? Meg szerelmeskedni szoktatok? Jóban vagytok egymással?

Pontosan mikben tudna neked ő segíteni? Pl beszáll a napi mosogatásba? Az van, ami mindennapos pl. Meg pl muter, amíg babák voltunk,és kúsztunk a padlón, kétnaponta mosott fel.

Ha valamiről úgy érzed,nem megy, de még akár lehet az is,hogy totál megoldható, akkor menjetek párterápiára,ha szükségét érzed,ha olyan rossz a helyzet.

Nálunk amúgy nem kell főzni minden nap, egyszer készül egy nagyobb adag, 2-3 napig esszük.

#21 imádom, mikor nők tanácsolják nőknek, hogy hunyászkodjanak meg, ne szólaljanak fel és maradjanak csendben. Hadd élvezze a férj az életet, a nő meg gebedjen meg.

Ha elválna, akkor is ugyanannyi munka lenne, de akkor tudná, hogy csak ő van ott. Most lehetne segítsége, de az b.szik rá. Így legalább nem kellene azt látnia, hogy a férj úgy viselkedik, mint egy gyerek és sz.rik rá. Jobb egyedül magányosan, mint társaságban.

Amúgy ha a kérdező már gondolkodik a váláson akkor már ÉRZI, hogy ennek véget kell vetnie.

23 sztm a legtöbb nőt az anyagiak tartják vissza...az anyagi függés mástól.

Én "áldom az eszem", hogy full boldogultam férfi nélkül is.

14

Nehogy már a kérdező oldja meg trükkökkel, hogy bírja egyedü, mert a férje egy lusta, semmivel nem törödő alak?

Lehet, hogy a férjed lusta, de te ezzel a napi főzés+takarítás programmal te csinálsz magadnak felesleges munkát. (Miért nem főzöl nagyobb adagokat? Hűtőben eláll pár napot, fagyasztóban többet. Meg lehet egymás utáni két napon is ugyanazt enni.)

Ha az párom találná ki hogy minden nap kellene főzni, megmondanám, hogy csinálja ő, mert hülyeségnek tartom.

Könnyű más farkával a csalánt verni, hogy váljon el. De egy dajka minimálbéres fizetése mire elég? Ugyanúgy egyedül lesz, segítség nélkül, ráadásul anyagilag a létminimumon tengődve. Egyáltalán hol tudna lakni? Két ekkora gyerekkel megfizethető albérletet találni nagyjából a lehetetlennel egyenlő.

Kérdező, neked segítség kell. Rohadt egyszerű: keress egy idősebb nénit, akinek van erre ideje, és fizess neki, hogy heti kétszer segítsen a házimunkában!

Ha a férjed pattog, márpedig pattogni fog, akkor megmondod, hogy pofa lapos, különben elmész te is annyit keresni, mint ő. Egy gyárban, négy műszakban sokkal jobban keresnél. De akkor oldja meg ő, hogy elhozza a gyerekeket, leül velük leckézni, és este főtt ételt tesz eléjük. Te meg majd évi egyszer elviszed a kocsit szerelőhöz.

Az a legnagyobb baj, hogy nálatok a férjed egyáltalán nincs azzal tisztában, hogy ha te nem lennél, akkor ő se tudna pénzt keresni. Te leveszed ezt a terhet az ő válláról, hogy a gyerekekkel egyáltalán bármit is kelljen csinálnia. Pedig az apai feladatokat NEKI KELL ellátnia. Ráadásul a két gyerek is ebben fog felnőni, hogy a nő a család rabszolgája, a férfi meg zsarnok.

Első lépésként inkább lázadj, vívd ki, hogy komolyan vegyen. Ha nagyon nem megy, akkor is válás lesz belőle. De egy jó nagy pofon sok esetben helyre rázza a meszet az agyukban. Például kezdetnek mondd azt, hogy eleged van, pihenésre van szükséged, és utazz el pár napra. Szülőkhöz, rokonhoz, barátnődhöz. Mikor a férjed tiltakozik, akkor kérdezz rá, hogy mit gondol, ha beadod a válást, nem ugyanez lesz? Senki sem mondta, hogy akkor te viszed S gyereket és neki semmit sem kell csinálnia. Váltva fogjátok a gyerekeket nevelni, egy hét itt, egy hét ott. Gyakoroljon! Jaaa, hogy ő akkor nem tud bejárni dolgozni? Senkit nem érdekel. Keressen olyan munkát, ami mellett el tudja őket látni, pont, mint te. Az évi egy olajcserét meg kifizeted.

Addig viszont keress valakit a házimunkához, és ne érdekeljen, hogy pénzbe kerül. Ha a férjed pattog, akkor megmondod, hogy te ezerszer szóltál, és segíthetne ő is, de nem tette.

Én se érten, miért tanácsolják, hogy váljon el a dajka fizetésével, 2 gyerekkel.

Az én anyam is a válás mellett döntött nagy arccal, mikor kisgyerekek voltunk, aztán onnantól kezdve, mint valaki írta, a létminimunon tengődtünk. Ha nem lettek volna a nagyszüleim, akik segítettek valamennyit, szerinten intézetben kötünk ki, így pl. suli után tudtunk náluk ebŕdelni, mert utána otthon már semmi nem volt szinte enni. Iskolába reggeltől délutánig 2 vajas-parizeres kenyeret kellett beosztani. Télen sokszor meglátszott a leheletünk, olyan hideg volt otthon, mert a fűteni drága. Lyukas, beázós cipőnen jártam kb. egesz felnőtt koromig, mások levetett ruháiban, nekünk nem gyakran futotta, hogy ruhákat vegyünk.

Anyám meg megkeseredett, utálta az egész életét, minket is okolt, mert neki sz*r az élete, szuper volt így felnőni. Ma már a kapcsolatot se tartjuk.

Szóval, én nem mondom, hogy jó így élni, de nem pattognék annyira a válás felé ilyen végzettséggel, komolyan háttér nélkül (pl. milliomos nagyszülők).

Kérdező, te meg minek főzöl amúgy naponta, nem is értelek. Én vasárnap délelőtt megfőzök egy 2-3 félét, kiadagolom ebédnek és kész. Majd szerdán megint főzök vagy 2 félét, vacsira eszünk vegyesen hideget-meleget, ahogy éppen marad a kajából. Szombaton szoktan még főzni.

Tuti nem állnék neki mindennap munka után, gyerekek mellett mindennap főzni meg a konyhát rendbe rakni, elég heti 3szor bőven.