Más is kiakadna ezen, vagy túlreagálom?

Volt egy hölgy ismerősöm. Oké, ne kerteljünk: bele voltam esve. De hasonló okok miatt gondoltam meg magam.

Jó, talán nála ez kicsit erősebb volt, mert azoknak is igyekezett folyton a kedvében járni, akik pályáztak rá, vagy simán csak meg akarták fektetni. Amikor megismertem a csajt, még párkapcsolatban volt, és bár soha nem csalta meg a barátját, sem csók, sem szex nem volt mással, de tudtommal még csak ölelkezés sem, viszont zavaróan közel engedte, és megtűrte azokat, akik fel akarták szedni. Konkrétan volt egy pasas, amúgy az exfőnöke, aki ténylegesen zaklatta, a végén már fenyegette is, és egyébként elítélt szexuális bűnöző volt, de nem, hogy ne tett volna azért, hogy távol tartsa, hanem még elment vele közösen strandra a kistesóival, sőt, volt, hogy a gondjaira bízta a testvéreit. (A lány már jócskán nagykorú volt, a kistestvérei pedig nála nyaraltak.) Én akkor mondtam, hogy ez nem normális. Egy szexuális bűnözőre rábízni egy 13, meg egy 10 éves lányt... nókomment.

De másoknak is mindig tetszelgett, egyszer sem mondta azt, hogy bocs, akadj le rólam, foglalt vagyok. Aztán a barátja ezt egy ideig tűrte, de ő is belefáradt.

De nem csak ilyen téren, egyébként is mindig mindenkinek a kedvében akar járni. Csak épp arra nem mard ideje, akire kellene.

Lehet, hogy a jó szándék vezérli, de az embernek meg kell húznia bizonyos határokat, és fel kell fognia, hogy a "határtalan jó szándékkal" néha rosszat is tud okozni.

A másik dolog a prioritás. Ha kér valamit a barátnője, meg kér valamit a haverja, és a két dolog üti egymást, akkor teljesen egyértelmű, hogy a barátnője élvez prioritást. Itt már kicsit nehezebb puszta nagylelkűséggel takarózni, mert ha mással az, akkor a barátnőjével, feleségével, családjával miért nem az? Itt nem az a baj, hogy nagylelkű, hanem az, hogy minden és mindenki fontosabb neki a családjánál, és a feleségénél. (Meg a gyerekénél.)