Feleségem nem végez házimunkát se semmit, hogy vegyem rá, hogy változzon?

Mondjuk én rövid úton elküldeném a ph.szba azt, aki a nyakamra ülve beleszól a gyereknevelésbe, kikapja a babát, etc. etc.

Ha az anyósom, ha az anyám, tök mindegy.

Ha leülsz vele és konkretan rákérdezel, hogy mi a baj drágám?

Mit mond?

Engem nem zavar, ha jön anyósom, meg anyukám, mert nyilván mindkettővel nagyon jóban vagyok, ők nem dirigálós tipusok, tényleg segíteni jönnek, ha jönnek.

De lehet, a ti szüleitek nem ilyenek, róluk nem írtál részletesebben. Lehet, tényleg segítenek, de sok sértő megjegyzést hagynak maguk után.

Illetve furcsa ez az egész, tényleg olyan mintha depressziós lenne, mert úgy tűnik nincsenek céljai. Nekem is így volt, mikor depressziós voltam, bár én nem a baba miatt voltam az, jóval előtte voltam ilyen helyzetben.

Sokszor maga a depressziós személy se méri fel igazán, hogy baja van, nem akarja elismerni.

Mindenesetre nagyon jó lenne, ha tudnátok normálisan beszélni erről, mert nyilván egyik félnek sem jó így. Ráadásul a gyermeknek se jó ez, és igenis szerintem a gyerek az első, a legfontosabb, azt szeretném ha ő nem sérülne, miatta lenne érdemes a feleségednek ezen a viselkedésén változtatni, vagy segítséget kérni, ha rosszul érzi magát.

Nyilván nem kell feladnia magát, ha gyeremeket vállal az ember, de azért igenis sok lemondással jár, és magad elé kell helyezned őt.

Ő akarta amúgy a gyermeket, tervezett baba volt?

Illetve, azzal se értek egyet, hogy sokan a kérdezőt szídják, miért nem mosogat el meló után, és nyilván minden más házimunkát miért nem csinál meg, miután hazaért.

Azért ennyit ellehet várni a párunktól, aki a gyerekkel van otthon, ráadásul GYESEN, tehát nem egy féléves babyvel van otthon.

Alap dolgokat igenis csináljon meg, nyilván elsősorban a gyermeket gondozza, fejlessze, nevelje stb, hiszen ezért van otthon. Nagy takarítást én se várnék el, csak alap dolgokat, mint pl mosogatás, rakodjon be a mosogatógépbe, rakodjon be a mosógépbe, mi pontosan így szoktuk csinálni, hogy én beteszem a koszos tányérokat stb, ha megtelt a gép elindítom, majd miután a férjem hazaér ő pedig elpakolja. A ruhákat is beteszem a gépbe, kinyitom a flegorit, majd ha hazaért ő kitereget vagy közösen kitegeretunk. A gyereket együtt, vagy ő fürdeti, hétvégén pedig ketten takarítunk.

A munkát megosztjuk, de azért én többet vállalok itthon. Pl teljesen én főzöm, mert ő nem tud egyáltalán. Ha itthon van, ő a kézisrácom, megpucolja nekem a zöldségeket. De leginkább én csinálok mindent a konyhában.

Én porszívózom, mert ő rettentően béna benne, és nem szeretném ha a gyerek koszos padlón kúszna-mászna. De úgy gondolom, a férjem több pénzt hoz haza, nagyon felelősségteljes a munkája, nagyon oda kell figyelnie, és mégis fáradtan ha hazaér nem egyből a távirányítót kapja fel, hanem a gyereket. Tehát megérdemli, hogy meleg étel várja otthon.

Nálatok konkretan az anyuka szó szerint semmit se csinál? Hogy lehet ezt egy gyerek mellett? Hiszen egy ilyen korú gyermek egész nap az anyját nyúzza, játszani akar vele, folyamatosan kérdez, kíváncsi felmászik mindenhová, az anyuka erre se reagál?