Ilyen után amit lent leírtam mit csinálnátok? Annyira el vagyok keseredve..

FÉRFIKÉNT írom, ŐSZINTÉN!!!

Ti nők, mikor fogjátok már fel/tanuljátok meg/hiszitek el, hogy 100000 férfiből 1, azaz EGY akar csak gyereket??? A többi SOHA A RETEK ÉLETBE SEM!!!

És van egy másik rossz hírem! Az az 1, amelyik akar, az NEM a te pasid!!!

De nektek hazudni kell, meg gyűrű, meg gyereket csinálni, mert másképp elhajtotok, leléptek.

A magamfajta, őszinte pasikat leköpitek, amikor gyűrűvel megyek oda ismerkedni.

Vagy amikor a randik alatt elmondom, hogy maximum szeretőm lehetsz, de ennyi!

Na jó...azért az örökbefogadás még beleférhet, nekem is beleférne.: https://www.youtube.com/watch?v=X13UkfmxZPo

" hogy 100000 férfiből 1, azaz EGY akar csak gyereket???"

EZ egyszerűen nagyon, de nagyon nem igaz. Beszélj csak a saját nevedbeb.

Azt hiszi, hogy az anyáknak nem unalmas? Mert nekem például az volt, de ettől függetlenül csinálni kell, mert ez a gyerekek érdeke.

Az az alapvető probléma, hogy lenéz téged és nem tart egyenrangú partnernek. Ezen pedig nem is igazán tudsz változtatni. Ilyenkor jön az a forgatókönyv, hogy kibekkeli anyuka, amíg vissza tud menni dolgozni és lesz rendes keresete, aztán lelép a gyerekekkel a p.csába. Nem véletlenül válik a többség ovis korú gyerekkel.

1: Mért nem találja meg mindenki azt, akit keres?

Nekem csak családcentrikus férfiak kerülnek az utamba, pedig nem azt keresek.:)

Detto mint az 5-ös.

De a férjed csak öszinte volt veled még ha ez fàj is. Elmondta amit érez akkoris ha nem ezt vàrtad.

Hát ennek a házasságnak annyi.

Mint oly sokan, te is magadnak szültél gyereket.

Tehát az 1.gyerek már másfél éves elmúlt, mire a másodikat megcsináltátok. Addigra azért már sejthette, hogy kettővel se lesz izgalmasabb🤔

Semmit nem csinálnék. Úgy tennék, mintha nem lenne férjem, addig, amíg nem tudok lépni, hogy tényleg ne legyen.

Egy kicsi kakát dobálnék rád kérdező, hogy mint ember te nem ismerted, a viselkedéséből nem következtettél arra, hogy milyen apa lesz?

Most, hogy eldobáltam a kakát és elővettem az empatikus oldalam, sajnálom ami veled történik, az most borítékolható, hogy ez az ember mellett te sosem leszel boldog. Lekezel, nem egyenlő félként tekint rád, leszar téged, nem segít a terhet enyhíteni, ami a gyerekvállalással jár. Rossz apa, rossz férj. Cserébe van anyagi biztonság, amitől kurrva nehéz elszakadni tudom, de hogy az életed a jó irányba változzon, ki kell lépned a komfortzónából és változtass, most még a gyerekek kicsik.

#9:

Durva állítás következik: sokan saját magukról se tudják, hogy milyen szülők lesznek. Van egy elképzelésük, hogy mit szeretnének. Aztán jön egy gyerek, akivel ezt nem lehet egyeztetni, meg egy szülőtárs, aki a felét se úgy csinàlja, mint ahogy előtte megbeszéltétek.

Az se garancia semmire, hogy rokon gyerekkel vagy kisállattal hogy bánik. A saját gyerek teljesen más.