Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan változtathatok ezen? Mindig mást választ helyettem.
A férjemmel hónapokkal ezelőtt elterveztük, hogy karácsony előtt átmegyünk a legközelebbi nagyobb városba, hogy romantikusan eltöltsünk együtt egy napot. Jégkorcsolyázás, adventi vásár nézegetés, mozizás.. ilyesmi.
A szüleivel eléggé jó kapcsolatot ápolunk, ami nekem néha sok is, mert nincsenek tekintettel a magánéletünkre. Szó nélkül beállítanak, elvárják az egész napos látogatásokat, mindenhová elvitetik magukat velünk, szóval ritka, hogy kettesben lehetünk. Se hétvégénk, se szabadnapunk nincsen. Utoljára nyáron, titokban jutottunk el a Balatonra egy pár órára, de akkor is folyamatosan telefonálgatott a családja. Igen, mindenki. A férjemnek már többször is szóvá tettem a nemtetszésemet, a szüleinek pedig finoman és kedvesen utaltam rá, hogy ilyen körülmények között ne is álmodozzanak a hőn áhított unokáról.
Erre pár nappal a randink előtt közli velem a kedvesem, hogy anyuka is jönne velünk, de kb. egy hónappal később, mert neki nem jó az időpont. Addigra már azt a filmet sem fogják vetíteni, ami kifejezetten érdekelne minket. Aztán csodálkozik, hogy elsírom magam.
Emlékszem, az esküvő előtt volt egy olyan mondatom, hogy vegye feleségül az anyját. Azt hittem, hogy minden más lesz, miután egybekeltünk.
A bántalmazó apám csinálta mindig ezt: ígérgetett szép szavakkal, aztán jól pofára ejtett meg még le is húzott.
Nem akarok elválni. Boldog és kiegyensúlyozott életre vágyom a férjemmel, mert egyébként mindenben harmonizálunk. Csak úgy érzem, hogy a folyamatos családi jelenlét megöli a kapcsolatunkat.
Ezért kérdezem, hogy milyen megküzdési stratégiákat ismertek? Ha voltatok hasonló helyzetben, mi segített vagy ártott?
Hogyan beszéljek velük úgy, hogy ne érezzék "túlreagálásnak" a kiborulásomat?
"Azt hittem, hogy minden más lesz, miután egybekeltünk."
Igen, itt bsszák el sokan.
Amíg a férjed anyuci szoknyája alatt érzi a legjobban magát, addig semmit sem tehetsz. Megmutatta, hogy az életében hol van a helyed.
Én úgy látom, hogy többszöri szóvá tétel után sem történt változás. A férjed látszólag nem vált le az anyjáról. Én még egyszer megpróbálnám a helyedben, hogy beszélek a férjemmel az igényeimről: több kettesben töltött minőségi idő, romantikázás. Mondd el neki, hogy milyen érzést kelt benned, hogy a családja mindig veletek akar lenni, emiatt kevesebb idő jut a kapcsolatotokra, az intimitásra, és ez nem egészséges.
A legvégén próbálj meg egy megoldást találni, akár kompromisszumot kötve, pl. havonta egyszer csináltok kettesben programot, vagy amennyire neked igényed lenne és a többi esetben jöhet a család.
Ha ez nem jön be, én család- és pár terapeuta pszichológus segítséget kérném, akihez kettesben elmentek néhány alkalomra a pároddal. Valószínű neki egyéniben is szüksége lenne rá, hogy felismerje, nem annyira normális, hogy a családja a felnőtt életébe is ennyire beleszól, hiába szereti őket.
"Erre pár nappal a randink előtt közli velem a kedvesem, hogy anyuka is jönne velünk, de kb. egy hónappal később, mert neki nem jó az időpont."
Könyörgöm mondjátok,hogy ez kamu kérdés!!! Esedezem! Nem azt mondom, hogy anyóssal nem lehet programotok, mielőtt bárki félre értené! Csak ez olyan hihetetlen,hogy levan valami beszélve és csak így bejelenti , hogy mi már máshogy döntöttünk anyámmal!
Csak hogy jobban megertsuk a problemat: mi tortenik, ha azt mondod, "nem, most megyunk, ahogy megbeszeltuk:)".
En meg el is nevetnem magam, olyan hihetetlen lenne, hogy ilyet benyog.
De te "finoman es kedvesen" UTALGATSZ, lehet, hogy ezen kene valtoztatni??
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!