Hogyan kell megfogni a pénzes férfit és a javunkra fordítani?

Aki szereti a másikat annak nem erofeszites a kapcsolatba tenni.

Azaz ezek nem krealt pluszok ha vki kedves figyelmes odaado esetleg a parjaval.

Ez is inkább jellem csak hogy ő olyan aki ha szeret valakit azzal figyelmes.

Ez a -mímelten izgalom fenntartasa- a masikban amikor kuzdeni harcolni kell hogy ne hagyjanak el az szerintem rossz ómen.

"Aki szereti a másikat annak nem erofeszites a kapcsolatba tenni."

Kíváncsi lennék, mennyi élettapasztalattal gondolod te ezt komolyan. Vagy lehet, hogy ti egy multimilliárdos pár vagytok, akiknek a problémák, nehézségek, munka, küzdelem ismeretlen fogalmak.

Ugy ertettem ha szeret vki vkit akkor SZÍVESEN törődik a másikkal, nézi a masik szukségleteit erdekeit is.

Belülről jön automatikusan.

De az amikor vmit azért csinálunk hogy ne hagyjanak el ne csaljanak meg, mert nyilvanvaloan tudom ha ezt azt amazt nem teszem akkor nem kellek elhagynak, és magamra erőltetek pluszokat(es itt jön képbe az erőfeszítés), az megéri?

Megéri olyanért tenni küzdeni, aki harc nélkül különben otthagy a p.csába??

Nézzük a felszíneseket akkor.

Aki szeret imád ha sminkelsz miniszoknyaban vagy es az ágyban egy r.banc.

Smink nelkul kócosan betegen amugymeg otthagy.

Ezért kényszeresen sminkelsz. Hogy megtartsd.

Csak hulye példa de hogy átmenjen.

24# lehet ezek a tisztabb egyértelműbb kapcsolatok, én nem zárom ki

Ha az erdekek hosszu távon is egyeznek egymást kielégítők az lehet hosszu távon jobban is mukodik mint bármelyik másik szerelmi kapcsolat amibe kulon izgalmakat meg minden az.rt bele kell adni nehogy a kollegánál ürítsen a masik.

Érdekes, hogy az okos nők válaszát várod, mert ilyesmire épphogy csak egy buta nő vetemedne, aki nem képes magának önerőből megteremteni egy stabil egzisztenciát, ezért másokon élősködik (az önerő nem azt jelenti, hogy nem támogattak az elindulásban, de legalább nem fogsz hosszútávon mástól függeni).

Tudod mekkora kiszolgáltatottsággal jár benne lenni egy ilyen helyzetben? Egyszer volt csóró egyetemistaként pénzes pasim (nem azért jöttem össze vele, mert pénze volt), és valahogy mindig éreztette velem, hogy ő az "úr a háznál".

Már akkor éreztem, hogy nekem soha nem fog kelleni egy ilyen. Azóta minden erőmmel azon vagyok, hogy olyan munkahelyen dolgozzak, ahol rendesen megfizetnek és ne függjek másoktól.

Persze ha neked tetszik a tárgyiasítás, meg az "adj meg mindent az ágyban", akkor hajrá. De ez idővel mentálisan depresszióhoz fog vezetni.

Valaki azt írta, hogy a pasik előbb utóbb megunnak, ezért mindig tenni kell valamit azért, hogy ne hagyjanak el. Ilyet véleményem szerint csak egy nárcisztikus pszichopata mellett kell csinálni, aki nem képes szeretetet érezni és a másik embert egy tárgyként kezeli, akit időnként szexre használhat.