Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Házasság » Miért nem felelősségteljesek...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Miért nem felelősségteljesek az emberek? Kifejtem.

Figyelt kérdés

Nyilván ez egy durva általánosítás, de azt gondolom van alapja.

A kérdést az ihlette, hogy tele van az internet egy bizonyos párnak a válásával, hogy, ez mekkora "hír". Nem követem őket, tele a net, elolvastam egy-két cikket majd rájöttem hogy ismerősi körben is rengeteg ilyet látok.


Adott egy pár (nem ők, bárkik) nagyon nagy a szerelem. Együtt vannak 1-2-3 vagyis elég kevés évet, majd jön a gyerek. Vannak akik házasodnak, vannak akik nem. Majd a gyerek max 3-4 éves és már válnak/szakítanak. És manapság rengeteg ilyen vagy. Gyakorlatilag a gyereknek/gyerekeknek semmi emléke nem lesz abból, milyen volt együtt a család. Mire jó ez?


A legtöbb esetben amit látok, hogy pont akkorra érnek el oda a kapcsolatok, hogy a nagy szerelem alábbhagy és jönnek a problémák (mint amúhy normál esetben is). Ami nem baj, ha nem tudják megoldani, hogy akkor kérdem én, hogy nem volt elsietve a gyerek téma? De, a legtöbb esetben szerintem igen.


Nekem úgy jön le, hogy 2-3 év alatt nem ismerik ki egymast eléggé, bőven rózsaszón köd, nem jöttek még olyan problémák amik annyira tesztelnék a kapcsolatot, hogy lehessen látni van-e folytatás v nincs. Miért nem azután vállalnak gyereket, hogy már érettebb a kapcsolat? Megint hangsúlyozom, hogy nem a "celeb" párra akarom kihegyezni a kérdést, számos ilyet ismerek.


És valóban a hosszú kapcsolat sem feltétlen garancia mindenre, de ott az emberek már jobban ismerik egymást, tisztábban látják a társukat, érdemes-e, nem érdemes folytatni. Valószínűleg több krízisen mentek át, amit már nem a rózsaszón szerelem old meg v inkább fel, hanem már ők maguk.


Nekem is elváltak a szüleim, de akkor már közel 30 éve házasok voltak. Tudom, hogy régebben nem volt egyébként divat annyira a válás, de azt látom, azt hallom, hogy az emberekben nagyobb volt az összetartás, a kitartás egymás mellett.

És abban sem hiszek, hogy erőltetni kell a szar kapcsolatot, mert abban a gyerek is sérül.


Csak miért nem lehet felelősségteljesen vállalni? Miért nem lehet megvárni, hogy egy kapcsolat megérjen egy gyerekre? (Persze utána is megromolhat).

Miért jó a sok mozaikcsalád?



2022. jan. 17. 10:20
1 2 3 4 5
 1/43 anonim ***** válasza:
86%

Én azt az elvet vallom, hogy legalább 3 éve legyen együtt a pár, mielőtt házasságban gondolkoznak, hogy elmúljon a rózsaszín köd.

Az is segít, ha laknak együtt legalább pár hónapot.


A gyerek alapvetően felborítja a kapcsolatokat és ezt sok esetben nem bírják ki a felek.

A férfi szeretné, ha a nő ugyanolyan lelkesedéssel forduljon felé, mint a gyerek előtt, miközben kevesebb lesz a szex és úgy egyébként az együtt töltött érdemi idő is sokat csökken.

A nő meg a terhesség alatt rákészül az anyaságra, már mások lesznek a prioritások.

Úgy érdemes gyereket vállalni, ha mindkét fél úgy gondolkozik onnantól, hogy a gyerek a fő prioritás, úgy könnyebb átvészelni a nehezebb időszakokat.

2022. jan. 17. 10:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/43 anonim ***** válasza:
89%

Azért ennyire nem egyszerű a dolog. A gyerekvállalás és gyereknevelés hozhat ki olyan problémákat, amikre eddig nem is gondolt volna a két fél.


Egy kisgyerek mellett mindenki fáradtabb, ingerültebb, leterheltebb. Már nem jut annyi idő egymásra, nem tudtok csak úgy minőségi időt együtt tölteni. Eltávolodnak az emberek egymástól és elválnak.


Nagyon sok ember rossz mintát hoz otthonról és nem tudják kezelni ezeket a problémákat, inkább elmenekülnek a kapcsolatból és keresnek másikat. Nyilván az sem lesz jobb egy idő után, de ez akkor nem számít. A felelősségvállalásra és a normális gondolkodásra a szülőnek kéne tanítania a gyerekét, de a mai felgyorsult világban sok ember "nem ér rá"/fáradt és ráhagyja az iskolára.

2022. jan. 17. 10:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/43 A kérdező kommentje:

Persze, nyilván mindenki fáradtabb. Jobb esetben szerintem egy szülőnek (akár nő akár férfi) óriási öröm, ha szülő lesz és a prioritások megváltozása is természetes.


Igen fontos, hogy ne csak anya meg apa legyenek, hanem férfi és nő es nagyon jó ha van segítség, nagyszülők, nagynéni/nagybácsi v akár közeli barátok.


És persze az is így van, hogy a gyerek sok olyan dolgot hozhat ki, amik alapból nem álltak fenn. De azt gondolom, ha több évet leélnek egymással, azalatt az idő alatt is jöhetnek elő olyan problémák amik elégge próbára tudják tenni a kapcsolatot. Csak van még az az időszak, ahol ezt mindent elsöprő szerelem megoldja. Csak hogy ez nem tart örökké. Talán érdemesebb lenne sok esetben kivárni amíg ez csillapodik (nem romlik), nem a felhők felett járnak az emberek és tisztábban tudnak gondolkodni.

2022. jan. 17. 10:53
 4/43 anonim ***** válasza:
81%

Én azt látom hogy már terhesség alatt külön mennek. Vagy éppen a szülés után, mert megváltoztak a dolgok. Ezek a leggyakoribb okok;

- a nő utána csak anya, a párját lef0ssa.

- apukának nem tetszik hogy anyuci teste megváltozott, már nem tud nőként rá tekinteni (kimondottan gyakori apás szülés esetén)

- rájön apuci hogy nem is akart gyereket. Élni akar/túl sokba kerül és nem bírja/nem is akart csak a szülők erőltették stb


Az a sz4r hogy nem is tudják hogy mi az a szülés. Még a nők se. Mindenhonnan csak azt hallják hogy rózsaszínfelhős dolog, a világ legszebb élménye. Utána jön a nagy felismerés hogy ez nem egy orgazmus élmény mint ahogy a női magazinok írják. Apucik többsége olyan buta, hogy azt se tudja mi a mestruáció (igen. Ismerek ilyen felnőtt férfiakat). Reálisan, valós infókkal kéne bemutatni, felkészíteni az embereket arra hogy milyen a szülés, a gyerek nevelés. Nem csak azt nyomatni hogy a világlegccebbdóóga. Talán joban felkészülnének.

A gyerek se egy kicsi én, ezt is tudatosítani kéne. Nem kéne ilyen támogatásokat se adni mint a csok,babaváró mert csak a leghülyébbek cuppannak rá.

2022. jan. 17. 11:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/43 anonim ***** válasza:
67%

Ha megfigyeled a gyerekek száma minél több egy celebnél annál nagyobb a probléma, lsd Beckemék, stb nem sorolom fel..

És most itt kivétel tárgyát képezi az a 10-12 gyermekes családok akik egyéb okok miatt lettek ilyen számban...és nem celebek...


Nos, természetesen felelőtlenség, és ha jön is a 2. és 3. gyerek nem egytől hallottam, hogy majd a gyerek megváltoztatja a másikat, és jobb lesz a házasság, vagy a 3. már becsúszott és azért romlik meg, mert stb stb...

Az emberiség 90%-nem tudja mi az a monogámia családban élni, akarják a családot gyerekkel, csak akkor amikor társadalmilag meg kell felelni...

Majd szeretnék azt is, ha lenne egy olyan oldaluk amikor azt csinálnak amit akarnak és akivel akarják...de nem lehet, ezért jönnek a szeretők stb..

Most olvastam, hogy a szeretetnyelvűk nem volt egyforma, hiába küzdöttek, még pszichológussal is nem tudták megoldani..

Kérdésem, hogy ha nem egyezik a szeretet nyelved és van 2 gyereked elválnál?

2022. jan. 17. 11:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/43 anonim ***** válasza:
82%

"Jobb esetben szerintem egy szülőnek (akár nő akár férfi) óriási öröm, ha szülő lesz és a prioritások megváltozása is természetes."


#1-es vagyok

Nekem azért ez nagyon nehéz volt. Egyszerre öröm és új felelősség/teher.

És ebből a felelősséget éreztem elsőnek, az futott át az agyamon, hogy mostmár 3 ember megélhetéséért felelek.

A prioritások megváltozását is idő volt magamévá tennem.

És marhára tudok örülni, ha valamelyik nagyszülőnél nyaralnak és nyugtom van.


Azt meg tökre nem szeretem, mikor valaki naivan ilyeneket mond (persze gyereke még nem volt.), hogy a családoddal lenni a legnagyobb öröm, stb. stb.

Van mikor igen, van mikor nem. Szükségem van rá, hogy nyugtom is legyen.

2022. jan. 17. 11:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/43 anonim ***** válasza:
85%

Szerintem az emberek nagy hányada az általad felhozott példát tekintve is alapvetően kevés önismerettel rendelkeznek, nem ismerik eléggé saját maguk, azt, hogy milyen párra is vágynak, mi a szeretetnyelve, stb.

A korosztályomban is azt látom, hogy 2-3 év után sokat összeházasodnak úgy, hogy szinte saját magukat sem ismerik, de igyekeznek a társadalmi elvárásoknak megfelelni. Nem teszik fel igazán, hogy ki vagyok én? Mit szeretnék valójában az élettől? Milyen társra vágyom? Milyen társ tudok én lenni? és a többi...

Az önismeret mellett azt látom, hogy sokan a gyerekkori mintázataikat, szülőkkel való kapcsolatot, gyermekkori traumáikat/sérelmeiket sem ismerik fel (időben) és ezáltal nagyon sokaknál látom azt a példát, hogy a szüleik mintázatát követi.

Tény, hogy mindez nagy tudatosságot igényel, de ezek szerintem elengedhetetlenül fontosak lennének. Addig egy ember szerintem nem tud igazán jó párkapcsolatot kialakítani mással, míg ezeket a feldolgozatlan traumákat/mintákat fel nem ismeri, nem dolgozik rajta és meg nem ismeri igazán önmagát.

Emellett sokaknál látom, hogy egyfajta "pótlék" a párkapcsolat. Sokan párkapcsolat függők, szeretethiányosak vagy egy illúzióba, a másikra kivetített képet szeretik, nem is igazán azt az embert,aki mellett vannak, aztán ahogy eltűnik a rózsaszín köd, akkor veszik észre, hogy basszus én nem ezzel az emberrel képzelem el az életem.

A gyerekvállalás ezt pedig csak tetézi. Hiszen sok szituációban láthatja a másikat, de hogy milyen módon viselkedhet egy gyerekkel, azt egészen a gyerekvállalásig fekete ló.

2022. jan. 17. 11:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/43 anonim ***** válasza:
73%
szerintem a kulcs a kommunikáció minden kapcsolatban. akkor sem biztos, hogy még tudják oldani a problémát, de legalább van rá esély.
2022. jan. 17. 11:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/43 A kérdező kommentje:

#6 ebben abszolút igazad van.

Igen, hiába hallja az ember hogy a gyerek fárasztó, de akkor érzi igazán hogy mennyire, ha már megvan. De ezt is lehet tudni. Valahol mindenki tudja v talan erzi belül, hogy, ez olyasmi amire nem lehet eléggé felkészülni.

De senki nem is állította, hogy a szülő nem lehet ember. Nem faradhat el, nem lehet elege. De lehet es ez rendben is van.


Én azt is látom, hogy manapság az a trendi ha valaki "szuperszülő". Tipikus esete a "faradt vagyok, farasztanak a gyerekek de ők a mindeneim és értük mindent blabla". És ezt a vilag elé kell tárni (magánemberek is teszik). Holott tökre normalis ha az ember időnként vágyik arra, hogy csak 1 napra ne kelljen szülőnek lennie. Szerintem életében 1x min. mindenki érzett így.


De az már ugye nem menő, nem tökéletes. Régebben nem is kenyeztették el ennyire a gyerekeket, sokkal kevésbé akaszkodott a szülő a gyereke nyakába. Nagymamámtól hallottam hogy őt kisgyerek korában felkötötte a nagyanyja a hátára és úgy ment ki dolgozni, gondolom nem egyedi eset. Mégse mutogatott mindenki a szülőkre, nagyszülőkre hogy mennyire szar emberek.


Ez a szeretetnyelves hozzászólás nyilván kamu, mármint tuti nem ez az ok. Nem is kötelesek eláulni, csak itt nyal vissza a fagyi, hogy évekig MINDENT IS kipakoltak, a "nem tökéletes de tökéletes" kapcsolatról, akkor nem kellett a privát tér, most meg kéne. Mindegy, igazából ez nem is fontos. A más szeretetnyelv kétlem hogy kb 5 év alatt ne derült volna ki.

2022. jan. 17. 11:39
 10/43 A kérdező kommentje:

Amúgy nagyon köszönöm a normalis válaszokat/vélemenyeket, nagyon érdekel masok hogyan látják ezt:)

Jöhetnek még, esetleg nemeteket írjátok le, talán ez is rávilágít 1-2 dologra, persze nem kötelező:D

2022. jan. 17. 11:40
1 2 3 4 5

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!