Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Gáz így a leánybúcsúztató?
Nincs sok barátnőm. Egyszerűen én nem vagyok az a típus, aki igényelné a nagy csajos programokat, csacsogásokat, shoppingolásokat, kibeszélősdi programokat. Egyszer volt olyan barátnőm, aki ilyen felfogású volt, de őt nagyon messze sodorta az élet. Azóta csak olyan lányok vannak az életemben, akiket kedvelek, szívesen töltöm velük az időmet, de nem tudom egyikre se mondani, hogy eszeveszett nagy barátnők vagyunk.
3 hónap múlva lesz az esküvőm. 3 barátnőmet felkértem koszorúslánynak, de nekik eszük ágában se volt, hogy leánybúcsúztatót szervezzenek (mi felénk az a szokás, hogy a koszorúslányok szervezik). Egy másik társaságban kérdezték, hogy mikor lesz búcsúztató és mondtam, hogy nem lesz. Ezen meglepődtek. Mondtam, hogy nekem nincs energiám ennek a szervezésével is foglalkozni, a lányok meg egyszerűen nem olyan szervezkedős típusok. Erre az egyik lány (nem a koszorúslányok közül) pár nappal később bejelentette, hogy ő szervez nekem. Alapvetően örülök, hogy szervez, de az elszomorít, hogy nem a koszorúslányok csinálják. Ők nagyon jó barátnőjüknek tartanak engem, nagyon szeretnek, mégis szrnak erre egy nagyot. Olyan érzésem van, mintha kegyelem leánybúcsúztatóm lenne. Mintha sajnálatból szerveznék nekem. Nektek milyen érzésetek lenne, hogy élnétek át ezt?
nem tudom, talán nem magyarul írok, vagy valami fogyatékosságom van és én azt hiszem, hogy a mondataim érthetőek, de mégse...
Honnan jött az, hogy én szeretnék minden áron leánybúcsúztatót és hogy én műanyag koronában erőltetett örömmel az utcákat akarom járni, hogy aztán hátra levő életemben ezzel menőzhessek? Tényleg kíváncsi lennék, hogy ez honnan jön!
Csak mert én úgy emlékszem és úgy látom, hogy többször is leírtam, hogy nem érdekelt a dolog és eleve nem is számoltam vele, hogy lesz leánybúcsúztatóm...
válasza:Ezt már többször leírtam, hogy itt nem az "akarásról", vagy a "nem akarásról" van szó. Se arra nem gondoltam, hogy Jesszus, csak nehogy legyen, se arra, hogy kiugrok a tizedikről, ha nem lesz. Egyszerűen hidegen hagyott a dolog. Sőt, semennyire bele se éltem magam, hogy lesz, mert tudom a lányokról, hogy nem szokásuk ilyeneket szervezni. Szóval, megpróbálom valahogy érthetőbben megfogalmazni pontokba szedve a szitut:
- 3 olyan koszorúslány van, akik soha nem szerveztek még semmilyen bulit, nem is jutna eszükbe, hogy szervezzenek és akkor se szerveznének, ha kötelező lenne. Nem olyanok. Nem bulis típusok.
- a menyasszony (én) szeretek bulizni, szoktam is, de magasról teszek rá, hogy a nyári bulik közül lesz-e olyan, amit nevesítünk és azt mondjuk rá, hogy leánybúcsúztató.
- nem vártam el, hogy szervezzenek, egyszerűen nem is foglalkoztam a kérdéssel
- egy másik baráti társasággal történt beszélgetés során megkérdezték tőlem, hogy mikor lesz a leánybúcsúztató. A következőket mondtam: "nem lesz. amúgy is mit búcsúztassak? attól még, hogy megházasodom, bulizni továbbra is fogok, szóval nincs miért utoljára kitombolni magamat, mert semmi nem változik" baráti társaság reakciója: "hát de nehogy már ne legyen! az meg milyen már?" én: "milyen lenne? semmilyen. Miért? kötelező program? Nem mindenki csinál ebből ilyen felhajtást..."
- Pár nap múlva viszont ebből a társaságból egy lány közölte, hogy "figyelj, én ezt nem hagyom, hogy ne legyen leánybúcsúztatód, ha a koszorúslányok szrnak rá, akkor szervezek én neked"
válasza:"Alapvetően örülök, hogy szervez, de az elszomorít, hogy nem a koszorúslányok csinálják. Ők nagyon jó barátnőjüknek tartanak engem, nagyon szeretnek, mégis szrnak erre egy nagyot."
Ha tényleg hidegen hagy az egész, akkor végképp nem értem, miért szomorít el, hogy nem szervezik a koszorúslányok és miért írsz ilyen keserűen róluk?
Ha ez a másik lány a társaságból akar neked lánybúcsút szervezni, akkor te döntöd el, hogy van-e kedved hozzá. Ha van, akkor elfogadod, szerintem nem gáz, buliztok egyet, ennyi.
Ha nincs kedved, akkor megköszönöd szépen, de ne szervezzen.
válasza:Már leírtam, hogy menjél, úgyis menni fogsz nem? Te szerintem igenis akarod, de mint egy hercegnő azt szeretted volna, hogy odarángassanak, amíg te ellenkezést színlelsz. Az a verzió most nincsen, neked kell döntened, hogy mit akarsz. Illetve nem is ez a kérdésed. Arra a válasz: igen
// Azt meg azért írtam a rosszkedvű leánybúcsúsokról, mert többször láttam, hogy viháncolva bejönnek valami helyre, aztán 5 perc múlva vágni lehet a kínos csendet, ahogy könyökölnek az asztalnál..
válasza: válasza:Hát, ez ilyen "b a z d meg Medve a fűnyíródat" jellegű történet.
Nézzünk egy párhuzamot, hátha úgy világos lesz, ha illusztráljuk. Tegyük fel, hogy az a szokás, hogy az embernek van mosogatógépe, ezt alapvetően a férjnek illik megvenni az asszonykának, hogy könnyebb dolga legyen.De te olyan ember vagy, aki életében nem gondolt arra, hogy legyen neki egy mosogatógépe. De jön Béla, aki azt mondja, hogy "Figyelj Bözse, nem tudom én ezt nézni, hogy neked nincs mosogatógéped. Ha a Jóska nem vesz neked, akkor majd veszek neked én." Hangsúlyozom, hogy te sosem gondoltál rá, hogy neked ilyesmire van szükséged. De miután a Béla felajánlotta, te úgy érzed, hogy a Jóska szarik a fejedre, mert egy mosogatógépet se hajlandó neked venni.
Döntsd el, hogy akarsz-e leánybúcsút. Ha igen, hozd össze ezt a lányt a koszorúslányokkal, szervezzék meg együtt, mondd meg, hogy ez a koszorúslányok dolga, azt csókolom.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!