Egy esküvő kihozható nullszaldóra?

Egyáltalán nem vagyok gazdag, hó végén az én pénztarcam is ures, de mindegy, hogy most per pillanat mit tudok elokapni a szekrenybol, mert 23 eves korom ota dolgozom es megteremtettem magamnak a hatteret ahhoz, hogy valoban megtehetem, h valogassak a szekrenybol, vagy a boltok polcairol. Viszont (!) 23 eves koromig egy pici faluban eltem, munkanelkuli szulok neveltek, a penészt csipegettem a kenyérről, már, amikor volt kenyerünk, mégis akkor is úgy tudtam megjelenni esküvőkön, hogy a szomszédok adtak ruhát és senki nem szólt le. Anyám összekapirgálta az ajándékpénzt, vagy összekunyerálta ismerősöktől és nem mentünk üres kézzel. Én ezt tanultam, ebben nevelkedtem, hogy a nincsből is elő kell teremteni! Tényleg nem kérem, hogy egyet értsetek velem, csak megosztottam veletek és a kérdezővel az én álláspontomat.

Kifogásokat lehet sorakoztatni, de nincs lehetetlen. Aki akarja, aki adni akar, aki nem sajnalja, az megoldja, mert meg lehet.

"Elképzelhetetlennek tartom, hogy egy férfinek ne legyen egy normális, elegáns szettje ilyen esetekre... "

A hűtőm tele van kajával. Elkézelhetetlennek tartom, hogy mások éhezzenek. A csapot kinyitom, folyik a víz. Hideg is meleg is. Hogy van ahol a gyerek öt kilométert gyalogol a vízért? Mekkora hülyeség! Hát nyissa ki a csapot.

Nem az a baj veled, hogy más a véleményed, hanem semmi empátia nincs benned és egyszerűen képtelen vagy felfogni, hogy az emberek javarésze hiába gondolkodik úgy, hogy adni kéne, de nem tud adni és a megoldásaid, hogy munkanélküliként spóroljon, meg vegye a ki a szekrényből, vagy kérje el egy barátnőjétől az oké, hogy nálad működik, de több százezer ember van, több százezer különböző élethelyzettel. Pl Ha nekem nem lenne ruhám én se tudnék kitől kérni, mert az összes barátnőm teljesen más méret mint én..

Az utánad következő válaszolóval pedig egyet értek, sőt hogy a szomorú az, hogy nem csak a minimálbéren tengődő nem tud hirtelen egy öltönyt venni. Pl. aki nem Pesten lakik, az nem tud bemenni a MR Sale-be olcsón venni egy öltönyt, annak abból kell válogatni, ami van helyben. 40 ezerért meg fölötte. Ha nincs rá szüksége nap mint nap, akkor márpedig csak akkor fogja megvenni, mikor muszáj. Ha meg megvette, lehet csak 3-4 év múlva kerül sor rá megint és akkor szembesül vele, hogy már nem jó rá, mert leesik, vagy nem jön fel.

gyerekek. hiába írjátok le, egyszerűen engem nem érdekelnek a kifogásaitok. Végig se olvasom, mert nem érdekel. Ha érdekelne, feltennék ezzel kapcsolatban egy kérdést és akkor folytathatnátok ott a magyarázkodásotokat, ahol helye van, nem pedig egy olyan kérdés alatt, ami nem erre irányul. Ahogy az előző válaszomban is leírtam: nem akarok senkit meggyőzni, tiszteletben tartom, hogy nektek x a véleményetek, ti is fogadjátok el, hogy nekem meg y és ne győzködjük egymást, mert nem vezet úgyse sehová. Ha az összes válaszomat visszaolvasnátok egyben (de ne tegyétek meg, ne ezzel teljen az életetek, hanem inkább foglalkozzatok hasznos dolgokkal, menjetek sétálni, olvassatok könyvet, töltsétek az időtöket a hobbitokkal, stb) akkor látnátok, hogy megértem, ha valaki éhezik, ha sehogy se tudja megoldani, azoktól én se várok semmit. De van, akinek igen is telik, aki igen is meg tudja oldani, azok pedig vegyenek erőt magukon és ne csak saját magukra gondoljanak. Ha az esküvőmre 80 fő mélyszegénységben élő ember hívok, akkor azt se várom el, hogy üres borítékra pénzt dobjanak ki, nem még ajándékot vegyenek. De akinek futja, aki szórakozni, moziba, étterembe, shoppingolni, stb helyekre el tud menni, az nyissa ki a pénztárcáját és viszonozza a meghívást. Ennyi, ezt írtam. A sorok között meg mindenki olyan gonoszságot olvas ki, amilyet akar, ami számára izgalmassá teszi a válaszaimat. Igazán nem érdekel :)

szép napot Mindenkinek, én tovább léptem, tegyétek Ti is ezt.

Az a baj tudod, hogy mit valaki, aki végig olvasta a hozzászólásaidat, te rohadtul nem ezt írtad, hanem mindig finomítgatsz rajta, hogy jaj hát nem is ezt mondtam, meg a szegény ne is adjon stb.

10:14-es tökéletesen leírtad!

Nos, mi totál "tescos" esküvőt fogunk csinálni. Sátras, kertipartis, nem puccos. 110 fővel. A kaja meg a pia kijön 400-ból úgy, hogy a húslevest és a töltött káposztát családi/baráti hozzájárulásként megkapjuk. A húsokat, körettel, savanyúsággal 1500/fő áron kihozzák étteremből melegítő edényekben (ismerős). A fotós ismerős lesz (nem kell a h.lye sznob szöveg, tudom, hogy dolgozik, nem azért kértem meg, mert nem akarok egy jó képet sem az esküvőnkről). A DJ szintén ismerős lesz. A piákat elkezdjük előre megvásárolgatni, mikor akciósak. Szódát szintén nagy tételben nagyon olcsón tudunk szerezni ismerőstől. Pálinka megint csak családi hozzájárulásból lesz bőven. Bor ismerőstől, elég jutányos áron.

Na összességében, kajára meg piára 400 ezret számolunk sütikkel együtt.

Padokat stb. kapunk kölcsön.

Sátrat majd bérelni kell, de ismerős ezen is rajta van jutányos áron.

Anyakönyvvezető kijön, az 50.

Gyűrűk ingyen meglesznek, mert volt elég aranyunk hozzá.

Ruha lesz még költséges, meg a díszítés, de egyik sem lesz hű meg ha, és mindenképpen olcsó lesz. Ruhára 50 ezret szánok max.

Egy szó, mint száz én azt mondom, 700-ból fogunk kijönni 110 főre! Ennek az összegnek a felét apukám bevállalja, tehát 350.

Ha 110 fővel számolunk csak 10 ezret/kopf akkor is bőőőőőőven jók vagyunk.

És igen, nem lesz puccos meg semmi, viszont olyan lesz, amit saját zsebből is ki tudnánk fizetni, ha egy fillér sem jönne vissza, az sem lenne nagy baj, és olyan lesz, amin felhőtlenül fogunk szórakozni, és nem szívjuk a fogunkat egyetlen pillanatra sem, hogy jajj, minek meghívni azt a rokont. jöjjön bátran! Ahol jut 110-nek, ott 115-nek is...

Ráadásul, bár ez csak saját meglátásom, tudom sokan nem értenek velem egyet, de feleslegesnek tartom a következőket: puccos díszítés (úgysem emlékszik rá senki), sok virág (drága, és úgysem emlékszik rá senki), fodrász és sminkes (köszönöm szépen én én szeretnék lenni az esküvőmön, nem valami átkreált valaki, aki nyomokban rám hasonlít, egy natúr sminkre meg, ami pont olyan mint én, nem fogok elkölteni 10 ezreket, a hajamat magamnak is csodásan meg tudom csinálni olyanra, ahogy a legjobban szeretem).

Lehet velem van a baj, de én nem akarok hercegnő lenni. Én én akarok lenni, egy baromi jó buliban. Ha rajtam múlna 2 tanúval esküdnék farmerba, de a családnak sem szeretnék csalódást okozni, akkor viszont jöjjön már mindenki, aki csak akar. És egy előzetes gyors fejszámolás alapján, nem is fogunk rosszul járni ;)

"Az csak duma,hogy felénk 2 éves kortól teljes áron van a gyerek kajája....

Ilyen a világon nincs. Sok éttermet megkérdeztünk, nem csak egy városban, és az átlag az volt, hogy 6 éves korig ingyenes, 12 éves korig féláron van....."

Jó neked. Képzeld van ahol meg CSAK ilyen van, mert pl. kisvárosban, ahol nincs konkurencia megteheti az az öt étterem ami van, mert más opció 40 kilométeres körzetben meg vagy ugyanilyen feltételekkel dolgozó étterem, vagy iskola, ami meg macerás. Ha a gyereket a felnőttek asztalához ülteted akkor teljes áron számolják. Ha egy félreeső asztalhoz ülteted, KÜLÖN a gyerekeket, akkor féláron van, de hogy adod be a szülőnek, hogy a kölke nem ülhet mellette, hanem egy rakás másik gyerekkel kell együtt ülnie, akiket lehet életében soha sem látott? Szerintem sehogy. Ez max. ott működik, ahol az összes gyerek különben is folyton együtt van és nagyok, tudnak tisztán, normálisan önállóan enni. Meglepődnél egyes helyeken milyen éttermek vannak. Van amelyik plusz pénzt kér még azért is, ha a dekoros fényfüggönyt tesz a pár asztala mögő az áram díj miatt. Akkor is ha ledes! Meg ilyenek.