Mit tennétek a helyemben? 10 nap múlva esküvőre vagyunk hivatalosak.

Még márciusban jött el az ifjú pár meghívni minket. /férj, feleség és két nagy gyerekből áll a család/ Megvettük már a nászajándékokat, ünneplőruhákat is vettük magunknak és a gyermekeinknek is. Tegnap felhívott az örömanya és megkért, hogy a nagyobbik fiamat aki értelmi fogyatékos és mellesleg hiperaktív is, ne hozzuk a lagzira. Az oka: a fiam közvetlen viselkedése.Oda meg emberekhez, megérinti őket, idegenekkel is közvetlen. Amúgy nem közveszélyes. Bevallom egy kissé sokkolt a hírt, mert ők bármennyire is úgy gondolják, hogy nélküle mi is felhőtlenül tudnánk mulatni, de ez mégsem így van. Elvégre a sérült gyermek is a családunk ugyanolyan része, mint az egészséges. Bármennyire is sokkolt én még sem tudok rájuk haragudni, próbálom megérteni az őket is. A férjem viszont tajtékzik a dühtől, hallani sem akar arról hogy a gyerekre más vigyázzon amíg mi távol lennénk. Gyerek nélkül nem akar eljönni az esküvőre. Sőt! Azt akarja hogy én is otthon maradjak. Viszont én nem szeretném megbántani a rokonaimat és ott szeretnék lenni a kisebbik fiammal. Olyan lelki teher nehezedik rám, hogy az szinte leírhatatlan. Egyrészt fáj, hogy a férjem a nem szívesen látott sérült fiam miatt otthon kényszerül. /ezek után biztos, hogy nem is jönne el és váltig ragaszkodik hozzá, hogy mi se menjünk/ Másrészt viszont megpróbálom megérteni a rokonaim álláspontját is és nem szeretném őket megbántani, így úgy érzem el kéne menni az esküvőre. Igaz, egy kicsit előbb is szólhattak volna. Ti mit tennétek a helyemben?