Furcsa, ha én úgy gondolom, hogy hazasság előtt nem költözünk össze?

"Nem hiszem,vagy majd az idő eldönti"

Igaz,mindenki a saját kárán tanul.

Nem tenném kockára ezzel a házasságomat. Naiv vagyok tudom, de remélem, hogy ha férjhez megyek akkor az tényleg holtomiglan-holtodiglan tart (igen persze ott a statisztika, meg a százalékok, meg hogy fiatalok is vagyunk stb.). Szóval akármilyen naiv is vagyok, nem kockáztatnék azzal, hogy előbb kötelezem el magam egy életre (mert ugye jó esetben erről szól a házasság) aztán majd meglátom, hogy sikerül -e együtt élni, vagy 2-3 hónap után egymás torkának esünk.

1 éve élek együtt a vőlegényemmel, nem volt nehéz az összecsiszolódás olyan szempontból, hogy nagyobb problémáink nem voltak, nem kellett teljesen megváltoznunk, lemondani megszokott dolgokról, mert elég toleránsak vagyunk ilyen szinten egymással. Nem volt gond abból, hogy ki mikor hova megy, mikor csinál ezt vagy azt, szóval semmi komolyabb, vagy nagyobb dologban nem volt nézet eltérés, viszont egy csomó olyan apróság van, amitől néha a falra tudunk mászni. Ezek nem derültek volna ki az együtt alvásokkal és mivel mondom, apróságok nem ezek akasztanak ki, hanem az, hogy a másik hogy kezeli vagy nem kezeli a helyzetet. Például olyasmik, mint, hogy zuhanyzás után úszik a fürdő, de rendszeresen "elfelejti" feltörölni és még te vagy a morgós, ha szóvá teszed, mert ugye elsétálni addig a felmosóval nem egy nagy kunszt. Vagy hogy képtelen megérteni, hogy miért kapod fel a vizet, ha ezt-azt nem a helyére rakja, csak úgy leteszi valahova, miért kell problémázni azon, hogy végig caplat a még vizes felmosáson utcai cipővel, mert majd úgyis feltörli. Igen ezek röhejes dolgok, mert ha úgyis minden jól megy és harmónia van meg szerelem, akkor nem akadály, de mindennap van valami ilyen kis hülyeség és az számít igazán, hogy ilyenkor hogy viselkedtek. Először legyintesz rá, hogy nem baj, majd megcsinálod, nem kell ezen problémázni, de egy idő után majd azt veszed észre, hogy gyakorlatilag mindent te csinálsz (vagy a párod), hogy kerüld a súrlódásokat és akkor 2-3 hónap vagy év múlva (kinek milyen a tűrőképessége) borulni fog a bili és a fejéhez vagdosod. Ami baromi rossz taktika. Szóval nekem fontos, hogy tudjam az ilyen szintű kis dolgokban is tudunk -e együtt működni, vagy nem.

Furcsának nem furcsa, de nem árt ha 0-24-ben is kitapasztaljátok egymás kis "hülyeségeit", kialakulnak bizonyos szokások, mert itt még kiderülhetnek olyan dolgok, amit lehet, hogy 1-2 hónapig eltűrsz, de egy idő után szakad a cérna és az ilyen apróságokból hatalmas veszekedések lehetnek és akkor repülhetnek ilyen mondatok "ha nem tetszik minek jöttél hozzám" és hasonlók, amik mérgezik a kapcsolatot, ha kívülről nem is látszik.

Szerintem házasság előtt érdemes 1-,15 évig együtt lakni.

Nem furcsa, mindenkinek jogaban all sajat dontese alapjan cselekedni.

Viszont en a hazassag elott ossze nem koltozest olyannak tartom, mint az otos lottot. Vagy bejon, vagy nem.